Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - II. közl. 837

A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. 845 Ezen a területen is az őskor homályában vész el a bányamívelés első öntudatlan kezdete.1

) Fordulatot jelez a kelták megszállása, kik már hazájokból bizonyos bányászügyességet hoztak magukkal, de kincsvágyuk miatt ugyancsak megjárták, mert vésztőkét okozta. A Száva-alján s a mai nyugati Boszniában telepes skordiskok ez okból gyűlölték az aranyat. »Prédálás közben ugyan elveszik, de országukba bevitetni nem engedik.« Az ezüstöt azonban megbecsülik.2) Mégis aligha valószínű, hogy az aranykedvelő s az érezek feldolgozásában oly ügyes kelta nép valami sokáig megállotta ezt a dicsérendő fogadalmat. Minden jel arra vall, hogy az ő révökön jutott az illyrség a fémek értékének megismeréséhez, s ha egyéb nem, de azon körülmény valószínű, hogy az illyr japudok a keltákkal elegyülvén, ugyancsak tőlük tanulták el az érczczel való bánást.3) Az illyr-kelta elemtől függetlenül már a delmaták is kutattak az arany után. Erről a rómaiak már jóval a dalmát partnak teljes beliódoltatása előtt értesültek. Mikor azután Augustus lőn ura Dalmácziának,ezt a vad4) népet arra kényszerítette, hogy az aranyat mossák, mert ez a népség a többieknél sokkalta kincsvágyóbb s nagy serénységgel kutatja az aranyat, hogy aztán a maga részére meg is tartsa.5) Ezekkel a gyakorlott aranymosókkal indult meg a rómaiak nagy bányamunkássága, mely az utak fokozatos kiépítésével s az egyes városi központok megerősödésével arányban mindinkább nagyobb területet vont be a munkakörébe.6) Történeti szempontból kiváló Jirecek munkája : Die Handelsstrassen und Bergwerke von Serbien und Bosnien während des Mittelalters. Prag, 1877. Egyes vonatkozások Evans, Tomaschek, Earlati munkáiban. Bányatörténeti szempontból legalaposabb Rücker Antal : Einiges über das Goldvorkommen in Bosnien cz. a. (101 1. 2 térképpel, szerző saját kiadása) megjelent monographiája. ») V. ö. III. fej. és Strabo, lib. III. p. 146. a) így beszéli Athenaeus, lib. VI. et IV. Mindenesetre jellemző, hogy a jezerinei gazdag sírleletek között, melyek a kelták ottlétével bizonyára összefüggnek, arany tárgyat nem leltek. "Wissenschaftliche Mitth. aus Bosnien, III. 209. «) U. о. III. 218. l) Florus : IV. XII. Dalmatae plerumque sub silvis agunt, inde in latrocinia promtissimi. •) Florus : IV. XII. 10—12. »Augustus Vibio mandat, qui efferum genus fodere terras coegit aurumque veois repurgare, quod alioquin gens omnium cupidissima, stúdiósa diligentia acquirit, ut illud in usus suos servare videatur. ') Pietro Kaer: Sull' ubicazione di Andetrium (Zara, 1895) cz. érte-kezésében (29—31. 1.) azt fejtegeti, hogy az aranymosás, illetőleg a termés arany üzem a mai Dalmácziára, még pedig Salonától délre fekvő részére értendő. E nézetben — így általánosan odavetve — azért nem osztozhatunk,