Századok – 1904
Tárcza - Völlick Brunó: Adat Széchy Mária életéhez 804
804 TÍRCZA. zetek németre fordítva adassanak a német főszöveg folyamában, és e czélból fia, Széchenyi Ödön német nevelőjét, dr. Michlt meg is bízta, hogy a latin idézeteket németre fordítsa és az egészet a németre fordított idézetekkel ellátva, újra írja le. Dr. Michl német fordítása azonban nem lévén a gróf Ínyére, ő, mint föntebb érintettem, az én eredeti kéziratomat küldötte sajtó alá és nyomatta ki minden változtatás nélkül ; dr. Michlnek pedig német fordítású idézetekkel ellátott másolatát iratai közé tette. E másolat a gróf halála után megtaláltatván, Török János azt a gróf dolgozatának vélte, és nem tudván, vagy nem reflektálván arra, hogy ez ugyanazon mű. mely mint a Blick auf den anonymen Rückblick »Anhang«-ja. még 1859-ben látott napvilágot, azt magyarra fordítva és egy halmaz okmányokkal megspékelve, mint gr. Széchenyi Istvánnak hátrahagyott iratai közt talált, addig ki nem adott saját közjogi munkáját hirdette a lapokban, és 1864-ben ki is adta. Én ugyan, a mint a laphirdetményeket olvastam, legottan figyelmeztettem Török Jánost, hogy tévedés lesz a dologban és a talált kézirat alig lesz egyéb, mint a Blick »Anhang«-jának dr. Michl által leírt másolata ; de miután a nyomtatás már jó előrehaladt volt, Török János a bajon, hacsak tévedése nyilt bevallása mellett az annonce-okat visszavonni és a nyomatási költségek veszteségét szenvedni nem akarta, többé nem segíthetett. Török János nekem, ki a dolog mibenlétét különben sem fogtam volna dobszóval hirdetni, a megjelent könyvnek, ut figura docet, tiszteletpéldányával kedveskedett. Hopf János.« BOROMISZA JENÖ. ADAT SZÉCHY MÁRIA ÉLETÉHEZ. Széchy Mária, az egykor oly gazdag özvegy nádorné, élete végén meglehetősen szűkes körülmények között élt. Különösen mióta 1675 nov. 20-án a császári kamara arra utasította a Pozsonyban székelő magyar kamarát, hogy ezentúl innen fizessék, bizony elég rendetlenül kapta az ellátására rendelt pénzt. Acsády Ignácz ennek igazolásáúl Kollonics leveleire hivatkozik.1 ) Kétségtelenül fontos forrást nyújtanak a Kollonics levelei, de legilletékesebb tanuk a Széchy Mária nyugtatványai erre vonatkozólag. Néhány ilyen nyugtatványt őriznek a kecskeméti ev. ref. főiskola okiratgyűjteményében. a mit érdekesnek tartok e helyen közölni. Három ilyen nyugtatvány van: az első 1677 május 1-én. a második aug. 1-én, a harmadik nov. 1-én kelt. Mind a háromnak ') Széchy Mária, 260. 1. Magyar Történeti Életrajzok, 1885. I. évf.
