Századok – 1904
Történeti irodalom - Freemann; Edward: The historical geography of Europe. Ism. Kropf Lajos 795
795 TÖRTÉNETI IRODALOM. A 272. lapon említ »egy névtelen utazót«, és csakis sejtjük, hogy ez ugyanaz, a kit a 136. lapon idézett. Még csak egy példát annak bebizonyítására, hogy mily megbízhatatlan a mi szerzőnk. A raguzai piaczon szent Bulázs templomával szemben áll egy úgynevezett Roland-szobor. Erről azt állítja Viliari a 217. lapon, hogy nem létezett a XV-ik század előtt. 1825-ben egy erős szélvész földöntötte ezt a szobrot, mely alkalommal egy sárga réz lapot találtak az alapjában fölirattal, melynek tanúsága szerint a szobrot V. Márton pápa idejében, Zsigmond császár és magyar király uralkodása alatt állították föl és az ő emlékére. A kelet részben ki van törölve, de Geléic hozzávetése szerint körülbelül 1417-re vagy 1419-re tehető a fölállítás ideje. Ha azonban megnézzük a 369. lapot, ott megint azt állítja szerzőnk, hogy szent Balázs ezüst szobrocskája a templomban az angol Graham Jackson állítása szerint ép oly régi, mint maga az épület, mely 1360 körül épült. Már pedig a szobrocskán szent Balázs a város mintáját tartja kezében s ott látható — a Roland-szobor is. Mindebből azt láthatjuk, hogy szerzőnk munkáját a legnagyobb óvatossággal kell használnunk. Több fejezet a kereskedelemnek és művészeteknek van szentelve, egy az irodalomtörténetnek is. A könyvhöz számos képmelléklet és több földabrosz van csatolva. KROPP LAJOS. The historical geography of Europe by Edward A. Freeman. Third edition. Edited by J. B. Bury. London, 1903. 8-r. LII, 612 1. — Atlas to the historical geography of Europe. London, 1903. 8-r. VIII 1. 65 színezett térképpel. E munka, melynek első és második kiadása még 1880-ban és 1881-ben jelent meg, annak idején méltó feltűnést keltett és irodalmi vitára is adott alkalmat. Bury cambridgei tanár szerint, ki a harmadik kiadást rendezte sajtó alá, oly munka ez, mely soha sem fog elavulni, és előre meg lehet jövendölni, hogy száz év múlva ép oly friss és hasznos lesz a tanulóknak mint mai napság, és hogy mindig lehetséges lesz azt modernizálni rövid hozzátoldásokkal, a nélkül, hogy magán a szövegen változtatni szükséges lenne. Am clú sarà, saprà. Bury szerint továbbá, a munka eredeti szövegét nem kell oly sacrosancturn-пак tekinteni, mint példának okáért ugyanazon szerző Norman conquest, vagy Gibbon Decline and fali 55*
