Századok – 1904
Történeti irodalom - Daun Berthold: Veit Stoss und seine Schule in Deutschland Polen und Ungarn. Ism. Kropf Lajos 791
792 TÖRTÉNETI IRODALOM. már valamivel régebben tűnik föl a család neve. Lochner ') és utána liée 2) is, Yitust valószínűleg Stoss Mihály övgyártó (polgárjogot nyert Nürnbergben 1415-ben) vagy talán Heinz Stoss (1446-ban polgár) fiának tartják. Grabowskinál3 ) is említve van ugyan 1432-ből egy Hamis Stochse Rufifusor alias Rothgiesser, de az ő adatai nagyon gyanúsak. Egész munkája igen pongyolán van írva és alkalmasint hemzseg a sajtó- s más hibáktól. A mi mármost az említett Stoss Mátyást illeti, Daun — úgy látszik, Lepszy 4) nyomán — idézi Grabowski fönt említett művéből a következő adatot : »Mathias Stosz von Harow eyn goldsmid jus habet et literam dédit 32 grossos«, mely azonban sem ott, sem Grabowskinak egy másik munkájában5) nincs meg. De engedjük meg egyelőre, hogy az idézett adat csakugyan megvan valahol, továbbá hogy ama Нагого alatt csakugyan az erdélyi Haró helységet szabad értenünk, egy Hunyad megyében fekvő oláh-magyar falut, melyből a németség — úgy látszik — teljesen eltűnt : még csak azt kellene bebizonyítani, hogy Mátyás édes testvére volt Yitusnak, mert erre nézve még nem akadtam egyetlen egy adatra sem. Lepszy közli Mátyás végrendeletét, melyben ez így nevezi meg magát : »Matis Schwöb, des eberstenn rechts Shepp« és »ych Math is Stoss ader Schwöb als man mycli nent hyr czw lant.« Daun szerint »dieser Mathias war Yeits Bruder und diesem gab Yeit im selben Jahre (1482), als er seiner reichen Beschäftigung wegen einen Stellvertreter brauchte, seine Y ollmacht« ; de sajnálatunkra nem idézi forrását, már pedig e nélkül nem fogadhatjuk el az ő állítását. Abban sincs semmi feltűnő, hogy Stoss Yitus három fia Erdélybe vándorolt. Lochner adatai szerint a fiak ezek voltak : 1. Martin Inwohner von Medvisch; 2. Johann Stoss Maler, am 5. Sept. 1530 zu Schessburg gestorben, Bürger daselbst; 3. Hans Evangelist Stoss Inwohner zu Pergsass (Beregszász) 1) Lochner: Neudörffer's Nachrichten. Wien, 1875. 2) P. J. Bée az Allgemeine deutsche Biographie 36. kötetében. 3) Ambrose Grabowski : Skarbniczka naszej Arheologii. Lipsk, 1854. 83. 1. Az illető fejezet czíme : Dopelnienie badan о Wide Stwoszu. *) Leonard Lepszy : Pacyfical Sandomirski stb. czímű czikke а krakói Akadémia kiadásában megjelenő Spraivozdania Komisyi do Badania Historyi Sztuki w Polsce V. kötetében, 87. 1. 6) Graboivski : Staroáitnosci historyczne polskie. Krakowie, 1840. I. 437. 1., hol egy egész fejezet van a mesterről ily czím alatt: Wit Stos Krakowianin snycer z wiclcu XV.
