Századok – 1904

Történeti irodalom - Villari; Luigi: The Republic of Ragusa. Ism. Kropf Lajos 793

793 TÖRTÉNETI IRODALOM. in Ungarn. — A második helyen említett Johann-uak három ha volt : Ferencz, Imre és György. Mindezt már 1875-ben tudtuk, de Rée nem tudta, és német alapossággal azt írja 1893-ban, hogy a mester két fiának nevét nem ismerjük, csak azt jelentik róluk, hogy állítólag Erdélyben haltak el. Stoss Vitus származásának kérdésénél furcsa még az is, hogy egyetlen német író sem vet ügyet a Neudörffer's Nachrichten Campe-féle kiadására, mely 1828-ban jelent meg a kiadó birtokában akkor meglevő kézirat után.1) Már pedig ebben Vitusról azt állítják, hogy krakói születésű (von Cracau birdig), a mi a mellett bizonyít, mit több német író is megenged, hogy t. i. Stoss Vitus már 1477 előtt is megfordult volt Krakóban. Továbbá ha Mátyás és Vitus édes testvérek voltak, miért nem említi azt egy Grabowskinál közölt okirat, melyet ez, az Acta consularia Cracoviensia cz. kiadványból idéz? Ebben 1490-ben a két egyén együtt van megemlítve ekképen: »Meyster Vitus der snytzer, Matis Schwöb der goltsmid, Klaslo Thischer und Matis Rimer, alle unsere mitpürger.« Daun a magyar irodalomból idézi Pasteiner dolgozatát az Osztrá/c-magyar monarchia (V. köt.) czímü vállalatból, és Horváth Viktor könyvét, melyet a szerző Császka püspök »parancsolatára« írt a szepesi székesegyházról és Lőcsén 1885-ben adott ki, de Henszlmann Imre nagy munkáját : Lőcse régiségei-ről (Magyarország régészeti emlékei, III. köt.), úgy látszik, nem ismeri. A British Museumban megvan Neudörffer nyomtatásban megjelent szépírási mintáinak egy példánya, melyhez az ifjabb Stoss Vitus pótolt egynehányat a maga kezeírásában. Ezek egyikét így írta alá: »Geschrieben Ao. salu. 1550. Veit Stos von Nurmberg.« Ez — úgy látszik — a mesternek unokája volt.2) KROPF LAJOS. The Republic of Ragusa. An episode of the turkish conquest. By Luigi Villari. With many illustrations by William Hulton. London, 1904. 8-r. XII, 424 1. E csinos kötetben Luigi Villari, a jól ismert olasz történetíró, megírta Baguza történetét angol nyelven. A szerző sokat tanulmányozott, sokat olvasott, de nem emésztette meg ') Friedrich Campe: Neudörffer's Nachrichten. Nürnberg, 1S28. a) Említi őt pl. Doppelmayer : Historische Nachrichten, 17У0. Szerinte ez a Yeit és két testvére, Y. Károly, I. Ferdinánd és II. Miksa császárok kanczelláriájában mint íródeákok voltak alkalmazva. SZÁZADOK. 1904. VIII. FÜZET. ->:

>