Századok – 1904
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729
A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. 747 III. RÓMAI KÖZIGAZGATÁS. AZ ILLYREK VISZONYA A RÓMAI ÁLLAMI ÉLETHEZ. TÁRSADALMI VISZONYOK. A DALMÁT BELFÖLD VISZONYAI. Százhatvan év harczain repülénk át. Eljutottunk a császárság korához, midó'n a római már otthon van az illyr földön, melyen a békés polgár »a római nép geniusának« emléket állít, A rombadöntött dalmát városok helyén új élet virúl, más nemzedékek állanak elő, új eszmékkel a kormányzat, háború és vallás terén. Szokás a nemzetek fejlődését az egyes ember életének momentumaihoz hasonlítani. Beszélünk fiatal népekről, férfikorukat élőkről, s megállapítjuk, hogy ez vagy amaz a nemzet elaggott. Az analógia csak bizonyos pontig igaz, mert az egyes ember élete a természet törvényei szerint mulandó, míg a nemzetek újjá születhetnek. A római köztársaság összeomlik, de mint császárság újjászületését jelenti a római nemzetnek. Mi volt a római császárság ? A világ legegyetemesebb birodalma, a legnagyobb államalkotó erő, melyet a történelem ismer. A római birodalom azonban minden egyetemessége mellett a legheterogenebb elemekből álló provinciák csoportozata, melyet az imperátorok bölcsessége csak addig tudott összetartani, míg azok az új történeti értékek, melyeket a római erő hozott létre, a hódító faj érdekkörén kívül eső, ettől független szervezetek alakulására nem vezettek. A rómaiak hódításai ugyanis Európában jóformán csak akkor érnek véget, mikor Róma lesz a földközi tenger vidékének, tehát a három félszigetnek s az ezekkel összefüggő közép-európai zónának : Galliának, Germániának és Pannóniának a centruma. Eladdig Róma központi erejét uralja a peripheria, de mikor az erő forrása, bár középpontján, el is ernyed, az egész testnek fentartása mindaddig lehető maradt, míg a peripherián meggyülemlett római, noha már vegyes erő, az egyetemes állami érdeket vallotta a magáénak s az ellentétes idegen szervezetek tényezőit felszívta. Az ázsiai tartományok e kerületnek csak ideiglenesen lehettek részei, igazabban mondva csatolmányai, in Wien, 1864. 65—67. 1. — A háború befejezése után Tioinumban diadalkaput épitének, melyet a császári család összes tagjainak szobraival díszítettek. Pannóniában a Petronell mellett még látható diadalkapu hirdeti a hadjárat emlékét. Ugy az alvezérek (Messalinus, Silvanus, M. Lcpidus és Posthumius), mint a tisztek és katonák kitüntetésekben részesültek. A katonák a diadalmenet napján 300 sestertiust kaptak fejenként. — Tiberiust e hadjáratában örmény lovasok is segítették, kik ezért polgárjogot kaptak. Tacitus : Ann. VI. cap. 37. 52*
