Századok – 1904
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595
A BUJDOSÓ KURUCZOK EMLÉKEI TÖRÖKORSZÁGBAN. 629 hogy keresztül lehet látni rajta le az utczára. Csoda, hogy a rendőrség még megtűri. De a szoba legfőbb díszét nem ezek az ablakok, hanem a mennyezet és a régi oldalfal díszítései teszik. A mennyezet szegélyét hármas deszkapárkány alkotja. A legszélső a fal mellett sötét pirosra festett, keskeny, vékony cleszkalécz, melynek egy része a falon nyugszik. Ehez csatlakozik a második deszkaszegély, melyen piros-barnás alapon rózsák, tulipánok és más virágok s zöld levelek pompáznak enyves tempera-festéssel. Ezt a harmadikkal egy keskeny lécz foglalja össze, melyen csillagalakok vannak bevésve s az egész pirosra van festve. A harmadik párkánydeszka sötétkék alapon élénk színű virágokkal ragyog felénk : piros szegfűk, halvány rózsák, karcsii tulipánok, nárcziszok fonódnak rajta össze színpompás bokrétákká. Ehez illeszkedik azután a mennyezet belső mezeje, mely vékony léczekkel koczkára osztott festett deszkából áll. Az enyészet ezeken a szcpen kifestett mennyezetdeszkákon is megkezdte már romboló munkáját. Két harmadrészük még áll és daczol az idővel, de egy részük már leszakadt s a bomladozó deszkák itt-ott csüggedten eresztik le korhadt szárnyaikat. Nem követtünk el azért rombolást, midőn a tulajdonosok engedelmével a deszkákból és léczekből egy-egy darabot mutatóba levágtunk. A mennyezet szépségénél még kellemesebben lepett meg a falak művészi díszítése. A fal egész felülete kisebb mezőkre osztva, sötétbarnára van festve tempera-festéssel, s felületén stuccoból formált madáralakok, virágvázák s élénk színekre festett virágok díszelegnek, sokféle ragyogó színpompában. A színek oly élénkek máig is, a virágok oly bájossá és mosolygóvá .teszik az egész falat, hogy egy virágos mező közepén képzeljük magunkat. A ki ezt csináltatta, annak nemcsak pénze volt bőven, de kifejlett ízlésének is kellett lenni. Thaly Kálmán, a ki a falakat borító fűzött dohánytól ott jártakor kevésbbé gyönyörködhetett azok ragyogó színpompájában, mint mi, alig csalódik, midőn azt hiszi, hogy ez a ház a Bercsényi Miklósé lehetett s halála (1725) után sógora, gróf Csáky Mihály altábornagy lakása volt. Mindenesetre valamely előbbkelő magyar emigráns háza volt. Ez a remek faldísz az egyik oldalfalon 9—10 m'2 területen még szilárdan áll; egy része már lemállott s helyén sötét sárvakolat veti előre árnyékát a hamar bekövetkezhető pusztulásnak. A faltól már leválóban lévő széléről a tulajdonos engedelmével s megfelelő váltságdíjért leválasztottunk egy darabot, hogy
