Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

624 SZÁDF.CZKY LAJOS. A magyarok utczája és Rákóczi kápolnája. Mikes Kelemen ezt írja rodostói lakásukról : »Mi itt igen szép, kies helyt vagyunk. A város elég nagy és elég szép, a tengerparton lévő kies és tágas helyen fekszik... az bizonyos, hogy sehol a fejedelemnek jobb lakóhelyet nem adhattak volna. Akármely felé megyen az ember, mindenütt a szép mező, de nem puszta mező... a földje olyan müveit, valamint egy jól megművelt kert... Itt pedig annyi szőllőhegyek vannak, hogy másutt egy vármegyében elég volna. Gyapotot pedig sehol annyit nem vetnek mint itt, és a gyapotból való kereskedés itt igen nagy. Az egész szállásaink a város szélén vannak, csak egyet lépek, már a mezőn vagyok. Kinekkinek pedig bőven, elegendő és tágos szállása vagyon — csak én egy szolgával egy gazdag örménynek az egész liázát bírom és mindenik háznak vagyon egy kis kertje.« íme itt vagyunk e szép és bő szállások közepette, a Magyarok-utczájában, megkezdhetjük tehát szemlélődésünket. Búcsút véve egyelőre Bákóczi ebédlő palotájától (másnap még egyszer felkerestük), a Magyarok-utczáját jártuk végig s minden régi házba bemenvén, megnéztük és feljegyeztük a Rákóczi-korabeli emlékeket. A Magyarok-utczájában kilencz ház van a felső (északi) oldalon, a tizedik bent egy sikátor végében. Az alsó (déli) sor házai már mind át vannak építve, a felső sor házai közt még van egynehány a régi időből. A Bákóczi ebédlőháza mellett, azzal összeépítve állott szomszédos ház, melyben Thaly még régi díszes mór-stilű ablakokat és szépen kifestett szobákat talált, öt évvel ezelőtt lebontatott, emlékei elpusztultak (az elhozott ablakrészlet kivételével) és helyébe egy Bogosz nevű jómódú szabó új emeletes házat építtetett, csínos kerttel körülvéve. Még két újabb házat elhagyva, egy sikátor választja el a házak sorát s ennek végében egy régi ház daczol az enyészettel. Ez is a Bákóczi udvarához tartozott; az ősz plebánus szerint a testőrség lakhatott benne. Ennek emeleti részén egy tágas csarnok áll, melyben a tulajdonos szegény örmény család épen gyapot-tisztítással foglalatoskodott. Ez a régi nagy előcsarnoknak a maradványa, melyből oldalt primitiv deszkafalakkal kisebb szobákat rekesztettek el. Az előcsarnok mennyezete még a régi időből való, díszes faléczekkel koczkákra osztott finom mestermű, a falakon stucco-díszítéssel. A mennyezetszegélyek festményei, a virágfüzérek, a díszítések hasonlatosak a fejedelem ebédlő palotájá-