Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

A BUJDOSÓ KURUCZOK EMLÉKEI TÖRÖKORSZÁGBAN. 599 melyeket még mind az török császár bír a kis Ázsiával és Afrikával együtt.« Ezen a szép, termékeny vidéken s nevezetes városban telepíttettek le Thököly és bujdosó kurucz társai a tengerparton számukra kijelölt házakban. Nem sokáig laktak itt (1701 őszétől 1702 tavaszáig, s azután legfeljebb téli szállásúl használták), mert 1702 tavaszán a városból kiköltöztek beljebb Ázsiába, két óra járásnyira, a Virágok mezeje- re. Thököly eme lakóhelyéről titkárának naplója tájékoztat bennünket a következőkben : »Ezer hétszáz második esztendőben az mely fővezér a német kedveért ide relegált bennünket, hogy másképen urunknak ő nagyságának complaceáljon, úgy adván fel az ide küldéskor az császárnak a dolgot, hogy ő nagyságának magának volt kedve ahhoz, hogy Konstantinápolyba ne lakjék, hogy közel Nikomédiához mulatságra való alkalmatossága is légyen, császár nevével öt erszény pénzt parancsolt adatni, melylyel megvétethesse, mind magának ő nagyságának, mind nekünk boéroknak (úgy neveztek bennünket egynéhány törökök) usque ad finem vitae, az császár udvarából járni szokott prebendánk felől confirmatiót küldvén, és így Nikomédiánál beljebb Azsftíban Bithvniában az tenger végén túl két órányi földet, az Illés próféta hegye alatt, a Virágok mezején azon pénznek egy részével vette meg ő nagysága egy Bostandsi Mustafa agától ezt az Virág-czifliket vagy majorházat, melyben most lakunk, az ő szép virággal beborult mezejével, a közel való havasoktól lejövő gyönyörűséges pisztrángos patakjaival, szép bő híves palatiai (?) forrásával, sok szép gyümölcsös, árnyékos és minden életre való alkalmatosságával s azzal a puszta varral, mely egy helyen az cziflik felett van, valamely ruderáival. Ezt vette meg előbb a török, s ágyúkat itt öntetvén, ebből vette meg Nikomédiát is.« »Ez az Virág-cziflik az méltóságos Zrínyi Hona fejedelemasszonynak ezen bujdosásában, kivált az jó vizéért, igen kedves lakóhelye volt.« Nem soká volt az, mert a következő 1703 év febr. 18-án »leszakasztá az halál az virágot mezejéről, ezt az nemesbik virágot. « Thököly Imre még harmadfél évig lakott a Virágok mezején 1705 szept. 13-ig. Ezt a helyet : a Virágok mezejét, a szent Illés próféta hegye alját óhajtottam én fölkeresni. De hol és merre keressük, mikor itt arról a helyről senki