Századok – 1904

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József és Zseltvay Gyula) - Kwartalnik hystoryczny - 581

TÁRCZA. 581 SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1902.^ — KWARTALNIK HYSTORÏCZNY. Red. Aleksander Semkowicz, Lemberg, 1902. XVI. évf. 1—4. füzet. (Folytatás.) Wojciechowski Tadeus (2. fűz. 168—171. 11.) a müncheni' áll. levéltár egy oklevelét ismerteti, melyben Ulászló Herman lengyel herczeg, Salamon magyar király nejének Juditnak második férje, a babenbergi egyháznak az onnan elrabolt két arany keresztet szolgáltatja vissza. Az oklevelet a Historischer Verein zu Bamberg 1844-iki Évkönyve közli. — Abraham Wladiszlav dolgozata Moldva latin püspökségeiről a XIV—XV. században (2. füz. 172—207. 11.) főleg magyar forrásművek nyomán halad. A keresztyénségnek tartós hatása Moldvában csak II. Endre idejében tudott érvényesülni, mikor az episcopatus cumanorum létesült az esztergomi érsek fenhatósága alatt. A püspökség feladata lett volna a vlachoknak a latin rítusra való térítése, de működését a háborúk zavarai megakasztották. A pusztulásnak indult katholicismust magyar dominikánusok és Ferencz-rendi szerzetesek mentették meg. a kiknek kedveért Fülöp pápai legátus 1278-ban a milkói püspökséget is megújította. Be volt-e töltve a szék, vagy állandóan üresen maradt, nem tudjuk ; de valószínű, hogy siralmas helyzetben lehetett mindenkor, mert még a kinevezett püspökök sem igyekeztek helyöket elfoglalni. Ugy látszik, hogy a moldvai egyház főpásztorai inkább hazánkban laktak s főleg Kalocsán tartózkodtak, a mit a pápai szék tilalmazott ugyan, de megakadályozni nem bírt, mert az egyházmegye jóformán csak névleg élt. A pápák többször felszólították a magyar királyokat, hogy hódítsák vissza e területet, a felszólítás azonban eredménytelen maradt. 1371-ben, mikor a moldvai születésű Budai Miklós lett püspök, Lajos királynál ismét megsürgették az egyházmegye visszaállítását, de sikertelenül. Miklós el sem foglalhatta székét és beérte az egri vicariatussal. Utódai is mind csak névleges püspökök voltak, noha nemsokára két latin egyházmegye is létesült Moldvában. Az egyházi élet szervezését megnehezítették a tartomány politikai viszonyai : egyrészt az óhitű lakosság ellenszenve, másrészt a lengyel és magyar érdekek összeütközése. A XIV-ik század elejéig jobbára a magyar befolyás érvényesült ; később az északi részeken a lengyel, a déli részeken a magyar elem uralkodott ; a XV-ik század közepén ismét a magyar jutott túlsúlyra s a változó politika szerint változtak az egyházi viszonyok is. Erős hatással volt Moldva életére a lengyel Kázmér politikája, a ki orosz tartományaiban a latin rítust erővel kezdte terjeszteni, míg a katholikus elem a szász bevándorlás révén erősödött. V. Orbán pápa diplomácziája