Századok – 1904

Tárcza - Folyóiratok 576 - Földrajzi Közlemények 577

TÁRCZA. 577 Kálmán a bodrog-monostorszegi sírleletekről, — Kubinyi Miklós az isztébnei bronzleletről, — ifj. Losonczy István a vattai testhalmi ústelepröl, — Dudás Gyula a begecsi ásatásokról, — Nyáry Albert báró a pilis-várhegyi konyhahulladék-helyről írnak. — Az 5. számban XVI-ik századi magyar festő müve a kassai székesegyházban czímen Éber László egy 1516 körűi valószínűleg Kassán készült képről értekezik, melyet csak nemrég fedeztek fel. — Szendrei János a budavári Domokos-templom kiásatását ismerteti, mely Árpád-kori templomunk 1686-ban pusztult el. Különösen becsesek a templom hajójában talált középkori czímeres sírkövek. — A Levelezés rovat alatt egyebek közt Bibó-Bige György a népvándorláskori takácseszközökről, — Kemény Lajos a kassai képíró czéhről, — Takáts Sándor a siíttői márványról és Donner szobrászról közölnek adatokat. Az évfolyamhoz név- és tárgymutató járúl. —- FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. Szerkeszti Berecz Antal. XXXI. köt. 1903. 1 —10. füzet. — Az 1. füzetben A Szvinyásza tetején czímű közleményben Czirbusz Géza ismertet egy oláh mondát, mely a törökökről szól. — Gubányi Károly levele Mandsu-országból (u. o.) néhány adatot közöl az 1902 évi orosz-chinai háború történetéhez. — Erődi Béla (u. o.) méltatja Savoyai Luigi Amadeo abruzzói berezegnek északi-sarki útjáról (1899 —1900) olasz nyelven megjelent munkáját, melyet korszakalkotónak mond a sarki expeditiók történetében. — Hédin Sven és Stein Aurél hazánkfia közép-ázsiai utazását (u. o.) L jegyű író ismerteti. A tudós utazók a földrajzi fölfedezéseken kívül ásatásokat is végeztek. — A 2. füzetben Dobsa László az angolok szomáli háborúja alkalmából a Szomáliák társadalmi és néprajzi viszonyairól értekezik s származásukat kutatja. —- Berzeviczy Albert érdekes és tanulságos czikke : Magyar utazók Olaszországban czímalatt (3. 4. füz.) azon utazásokkal foglalkozik, melyeket magyar emberek tettek Itáliában a mult század első felében (kezdve Kisfaludy Károlyon) és a melyeknek irott emlékük maradt. Ezek az utazások és útleírások nagy hatással voltak a magyar művészettörténetre. Legnevezetesebbek Széchenyi István olaszföldi utazásai. — Gerster Béla (u. o.) sociál-politikai tanulmányt közöl : Imperialismus és gyarmati politika czímmel. — Egy névtelen író (L jegy alatt, u. o.) arról értesít, hogy Zibikov az orosz földrajzi társaság megbízásából járt Lasszában, a honnan számos történetileg is érdekes könyvet hozott magával. — Az 5. 6. 7. füzet hozza Thirring Gusztáv emlékbeszédét néhai Jankó Jánosról, az elhunyt tudós irodalmi műveinek, czikkeinek kimerítő czímtárával. — Stein Aurél (u. o.) keleti Turkesztánban tett utazása eredményeit közli, a melyek különösen archaeologiai szempontból érdekesek. Több város romjait felkutatta az indiai angol kormány