Századok – 1904

Történeti irodalom - Tomanović; L. O.: Ivann Crnojeviću nekolika pitanja po najnovijim izvorima. Ism. Margalits Ede 560

560 TÖRTÉNETI IRODALOM. L. Tomanovic : 0 Ivanu Crnojevicu nekolika pitanja po najnovijim izvorima. (Néhány kérdés Crnojevic Ivánról a legújabb kutatások nyomán.) Karlócza, 1903. 8-r. 118 1. A Crnojevic dynastiáról oklevelek alapján a tudós Miklosich Ferencz írt először.1

) Szerinte az első Crnojevicok (Csernovicsok) Mika és Radoszlav, kiknek neve 1351-ben a Danilo patriarcha és Kattaro város között folyt perben íordúl elő. Ezek után következnek Radie, István és testvéreik, a kik Raguzával szövetséget kötnek, és pedig 1396 előtt, mert Radié ebben az évben a Balsic (Balsa) György ellen vívott harczban elesett. István mikor halt meg, nem tudjuk, de 1466-ban már nem élt, mert ekkor fia Iván uralkodik Zentában. Ez a Crnojevic Iván a mai Montenegro alapítója. Zenta alsó részét ugyanis elfoglalván a törökök, ő népével felső Zenta meredek hegyei közé vonult, melyeket Crnagora (Montenegro, Feketehegyek országa) néven nevezett el, s ez elnevezés azóta jött forgalomba. A velenczei senatus 1466 nov. 11-iki határozatával tudomásúl vette Iván trónraléptét, s jóllehet Yelencze sok bosszúságot szenvedett volt tőle a múltban, kijelenté, hogy barátságába fogadja őt, ha az elfoglalt helységeket visszaadja, és megtartja azt a békeszerződést, melyet atyja Yelenczével kötött. Iván azonban már 1473-ban háborúba keveredik a köztársasággal, de csakhamar megbékülnek s Velencze őt és utódait nemességgel tünteti ki. 1485 jan. 4-ről van egy aranypecsétes levele, szerb nyelven, cyrill betűkkel írva, melyben megalapítja és gazdag adományokkal látja el a cetinjei Mária-templomot s a mellette emelt klastromba áthelyezi a varnyinai érsekség székhelyét. Ugyanazon évből még egy érdekes aranybulla maradt fen tőle, melyben megállapítja Montenegro határait Kattaro felől. Ebben az oklevélben az egész eljárást leírja és felsorolja országa összes előkelőit, kik a határjárásnál jelen voltak. Az általa Cetinjében alapított klastrom 1692-ig állott fen, midőn a törökök elpusztították. Ebben lakott a montenegrói metropolita és püspök, huszonöt szerzetes és negyven diakónus. Ruvarac Hilarion azt állítja, hogy Crnojevié Iván élete végén maga is szerzetessé lett, Jób nevet vett fel s ebben a klastromban halt meg. Milutinovic Simon Istorija Crnegore czímű munkájában azt mondja, hogy Iván visszatérvén hazájába Itáliából, látta, hogy csak Isten segítségére és saját népére támaszkodhatik, tehát Cetinjét megerősítette, az Obod folyócska ') Die serbischen Dynasten Crnojevié. Ein Beitrag zur Geschichte von Montenegro. Wien, 1886.