Századok – 1904

Történeti irodalom - Csoma József: Magyar nemzetségi czímerek. Ism. –s–n 551

TÖRTÉNET] IRODALOM. 54:7 íiau mindenben pontosan megtartotta szavát; pedig magukból a hivatalos jelentésekből kitűnik, hogy Haynau a szerencsétlen városnak félnégyig engedett gondolkozási időt a megadásra, holott Nugent csapatainak már két órakor parancsot adott, hogy támadjanak. A szerencsétlen város pusztulása tehát már két órakor kezdődött. Az öldöklésben és fosztogatásban legjobban kitüntették magukat a horvátok és szerb-román határőrök, így hálálták meg a bresciaiak jóságát, kik a felkelés egész ideje alatt a kórházban levő és elfogott magyarországi katonákat egy ujjal sem bántották. A kötet végén még egy közleményt találunk : Reischach hadosztályának szerepléséről a magentai ütközetben. A névtelen szerző érdekesen írja le Reischach hadosztályának hősi küzdelmeit, melyekben ez a hadosztály maga 60 tisztet és 1065 embert veszített. Mind ehez a csataleíráshoz, mind a többi közleményekhez számos kiadatlan jelentés, kimutatás és térkép van csatolva, a mi a behatóbb tanulmányozást nagy mértékben megkönnyíti. TAKÁTS SÁNDOR. Magyar nemzetségi czlmerek. (Az 1893-iki Péczely-jutalommal kitüntetett pályamű.) Irta Csorna József. Kiadja a M. T. Akadémia. Budapest, 1904. Atbenaeum kny. 8-r. 175 1. Nyolcz színes táblával s 80 pecsét- és czímerképpel. (A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Harmadik kötet második fele.) Két kiváló heraldikusunk, néhai Csergheő Géza és Csorna József kutatásainak eredményét veszsziik e kötetben, melyről szólni kivánunk. Karácsonyi Jánosnak a magyar nemzetségekről szóló koszorúzott pályamunkájához ugyanis a heraldikai részt ezelőtt tíz esztendővel Csergheő Géza írta meg s ezt a M. Tud. Akadémia megbízásából Csoma József egészítette ki saját kutatásaival és dolgozta át a nemzetségi czímerekre vonatkozó elvei alapján. Ezen elvek a nemzetségi czímerekröl írt akadémiai tanulmányából J

) ismeretesek előttünk. Ezért itt csak röviden foglalom össze Csoma nézeteit, hogy lényegüknek és alkalmazásuk módjának megismerésével helyes fogalmat alkothassunk magunknak az egész munkáról. 1. Nem mindegyik nemzetségnek volt czímere; ennélfogva csak olyan czímereket fogadhatunk el nemzetségieknek, melyek a »de genere« kifejezés korából maradtak reánk. ') A nemzetségi czímerek tanulmánya. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1900. (Értekezések a tört. tudományok köréből, XIX. köt. 3. sz.)