Századok – 1904

Értekezések - ZOLTAI LAJOS: A hortobágyi apátságok 537

S 42 ZOLTAI LAJOS. század közepe után való sorsáról semmit sem említ. Csak annyit sejt, hogy lassankint valószínűleg plébániai javadalommá zsugorodott össze, lakosai és urai- pedig a török világban — a mennyiben rabszíjra nem fűzték őket, vagy az emésztő harczokban el nem hullottak — a szomszédos Debreczenbe és Szoboszlóra menekültek. Es ennek bizonyságáúl a Szoboszlón ma is élő Kátay és Gáty nevű jómódú gazdákra hivatkozik. Ámde épen oly nagy tévedés a szoboszlai Kátayakat, Gátyakat, Zám Arpád-korbeli urai, a Káta nemzetség leszármazóinak állítani, mint a debreczeni előkelő Vecsey családot az Ohaton és Csegén birtokos ős Sartiván-Vecse nemzetséggel hozni vérségi kapcsolatba. (38. 55. 11.) Debreczen városának Zám elpusztulása idejéből fenmaradt jegyzőkönyvei, melyekbe a vidékről beköltözött új polgárokat rendszerint beiktatták, egyetlenegy zámi származású jövevény nevét hagyták emlékezetben.1

) Zám urai pedig még kevésbbé kerestek új otthont Debreczenben- Hiszen csaknem valamennyien várakkal is bíró hatalmas oligarchák voltak. A debreczeni Dózsák2

) kihalása után (1404) ezek valamelyik leányági örököse, majd Hunyadi János.3

) a Bajoniak és Gecseiek4

) — az előbbiek a XV. század folyamán — a monostori jószágon kívül az egész helységet megszerzik. És mikor az utolsó Bajoni leány, a háromszor férjhez ment Zsófia is elköltözik ősei után : rövid idő alatt Báthory István, Thanhauser Honorius 5) és kortársa, miskolczi Nagy András hajdukapitány váltják fel egymást Zám birtokában.e

) Báthory Gábor fejedelemnek 1608 jun. 13-án Nagy András részére kiadott adománylevelében Zám már mint puszta említtetik. Ebből következtethető, hogy másodszor és végképen a tizenötéves nagy háború zivataraiban pusztult el. Később Betneházy István özvegye, Király Anna bírja zálogjogon Bajon várával és Sámson, Bánk, Eancsika-beli részekkel, Ohat pusztával meg a szováti porczióval együtt. 1657 jan. 5-én pedig Bákóczy György fejedelemtől Losonczi Bánffy Zsigmond és felesége Kendeffy Judit kapják adományúl mindezen jószágokat 14,800 frtban. Majd 1671-ben Bánffy Gábor, Zsigmond fia, az *) Mocskos János volt a neve ennek a zámi embernek. (Zoltai Lajos : Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564—1640 között, 36 1.) s) Komáromy András : Dózsa nádor és a Debreczeni család. Turul, IX. évfolyam. ") Századok, 1887. Jelentés a gr. Toldalagi család radnótfái levéltáráról. *) U. o. és Tört. Tár, 1890. 106. 114. 11. Valamint a Debreczen város közlevéltárában lévő Regesták még eddig ismeretlen oklevelekről. Ez idézett források Zámot a XV. század derekán hol pusztának, hol helységnek mondják. 5) Thanhauserről olv. Tört. Tár, 1895. 509. 1., 1896. 596 11. ") Az idézett Regesták.