Századok – 1904

Értekezések - ZOLTAI LAJOS: A hortobágyi apátságok 537

A HORTOBÁGYI APÁTSÁGOK. 539 örökös fegyverzörgés közt igen nehezen hasznosítható zárni pusztát 55 aranyon két debreczeni tőzsérnek, Oláh Istvánnak és Oláh Györgynek, Ohatot pedig 1677-ben harmadfélszáz talléron Ónodi Szóláth András vitéznek, nemkülönben Egri Demeter és Kiss Mihály debreczeni polgároknak zálogosította el, úgy hogy ezek az Ohatról elszéledt jobbágyokat visszatelepíthessék. Azonban két év multán a fáradhatatlanul szerezgető debreczeni tanács rálici­tált az imént említett concivisekre. Négyszázötven forint ráfize­téssel, meg egy skárlát szőnyegért és két levél skófiumért huszon­négy évre zálogba kapta Bánffy úrfitól az egész 13,000 holdas Zámot, melybe már ekkor az Árpád-korbeli Csécs is beleolvadt, valamint Ohatból Egri Demeter és Kiss Mihály részeit. Nem­sokára, 1682-ben, Szóláth Andrásnak török rabságba esett fia. István, feje váltságában 265 magyar frton átengedte a maga ohati zálogos részét ugyancsak Debreczen városának.1 ) Azóta mindkét puszta szakadatlanúl megmaradt Debreczen város kezében. De u debreczeniek sohasem törődtek az elhagyott falvak újra betelepítésével. A monostorok történetének kedvelőit jobban érdekelheti ezeknél az, — a mi Yégh Kálmán Mátyás figyelmét mégis elke­rülte, — hogy t. i. Zám felerésze a reformáczióig egyházi birtok volt s a Dédes feletti Szentlélek-monostorban lakó pálos szerze­tesek valának urai. Ugyanis a már említett Gecsei család tagjai : Sebestyén fia György és István fia Kelemen, 1473 jun. 6-án a budai káptalan előtt, Zám, Osées és Szabolcs puszták felerészét a pálosoknak ajándékozzák. Ugy látszik, ezek már előbb is élvez­ték e birtokok hasznát, miután Mátyás király 1472 jun. 27-én Szabolcs vármegyét tiltja, hogy Szent Pál remetéinek minden adózástól mentes zámi jószágát meg ne adóztassa. E kiváltságot Mátyás 1486 ápr. 6-án kiadott oklevelében örökre megerősíti.2) A pálosok — hihetőleg a reformáczió szülte nagy átalakulások következtében — 1545-ben el akarták adni a zámi részeket Hangácsi Bégi Kelemennek ; azonban Bajoni Benedek özvegye Bodó Anna és fiai : Eerencz, István és János tiltakoztak az elide­genítés ellen, miután azt a részt őseik a magok birtoká.ból sza­kítván ki, lelki üdvökért adományozták a paulinusoknak. E prote­stálás után magok a Bajoniak állottak elő vevő szándékkal ; mire Zám helység felét a szerzetesek Yárad mellett lévő monostorukban tartott gyülésökből csakugyan átengedték 350 forinton a három Bajoni testvérnek.3 ) A gombaszegi pálosoknak is voltak még bir­tokaik Zámon ; a melyeket ezektől Thérvári Bertalan-deák vásá­') Minden adat u. o. *) Regesták. a) Századok, 1887. Jelentés a gr. Toldalagi család levéltáráról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom