Századok – 1904

Értekezések - ZOLTAI LAJOS: A hortobágyi apátságok 537

A HORTOBÁGYI APÁTSÁGOK. Végh Kálmán Mátyás ároktői plebánusnak Hortobágyi apát­ságaink czímmel közelebb megjelent egyháztörténelmi tanulmányát x ) különösebb érdeklődéssel vettem a kezembe, ki magam is szere­tettel kutatom Debreczen város és környéke múltját. Valóban meglepett a szerzőnek az a felfedezése, hogy az Árpádok korában az ohati és zárni apátságokon kívül, melyeknek helyét legelőször Balássy Ferencz jelölte meg,2 ) még három más apátság és egy prépost­ság terjesztette a keresztyén műveltséget és ápolta a hitéletet az egykor falvakkal sűrűn beépült Hortobágy-Tisza közén. Ámde a különben érdemes kis tanulmánynak nem csekély fogyatkozása, hogy még a nyomtatásban szétszórtan megjelent oklevélbeli ada­tokat sem használta fel mind ; sem a Hortobágy nagy kőhídján nem jött át Debreczenbe, a hol — bár a történetírás elől még mindig szigorúan zárva tartják a város magánlevéltárát — értékes felvilágosításokat adhattunk volna munkájához. Az általa ismertetett hortobágyi monostorok közül kettőre­háromra vonatkozólag volna némi helyreigazításúl és pótlásúl szolgáló megjegyzésem. A szerző legbővebben az ohati és zárni apátságokkal foglal­kozik, a melyekről eddig is legtöbbet tudtunk. A Szentkeresztről nevezett zárni apátság szerinte is ugyanott állott, a hol már Balássy sejtette : az Árkus folyásának jobb partján, a Faluvég­halmától délkeletre emelkedő dombon, melyet a nép ma is Tem­plomhalom-mik nevez. Az ennek ölében rejlő templom-fundamentum felásatása nem Szabolcs vármegyére néz, mint Végh munkájának ismertetője véli, hanem a zámi puszta mostani birtokosának, Debre­czen városának volna kötelessége. A felszínen heverő szépen simí­tott vörös tégladarabok sejtetik, hogy kitűnően égetett anyagból rakták a zámi apátság falait a XIII-ik század végén. Az ároktői plebánus úr az apátságnak későbbi, a XV-ik ') Ismertetését olv. Századok, 1904. 365. 1. 2) A zámi és ohati apátságok. Kiadta a M. Tud. Akadémia. Buda­pest, 1881.

Next

/
Oldalképek
Tartalom