Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

534 SUFFLAY MILÁN. hogy a két herczeg haláláról szóló tudósítás összefüggésben van a háborúval, s így a német herczegek halálát, mint az ellenség veszedelmét s ennélfogva mint a magyarok győzedelmét fogta fel, a miről talán a pécsi krónikában is talált valamit. A föntebb idézett »Oba ob susceptum Petrum« 1) szavakon kívül ez az egyetlen hely, a hol a szóban forgó német forrás észrevehető. A töredékben említett egyéb viszonyokról Németországhoz, a pécsi forrás, miután az altaichi annaleseket felhasználta, sokkal jobban lehetett értesülve, mint a német stadei apát, vagyis ennek forrása, Ekkehard. 2. Az elveszett horvát forrás nyomai leginkább két helyen észlelhetők. Legelőször a következő mondatban: »annoMXXXV altero [quem n о s t r i Zeanum vacant] in regno Croatiae succedente et Stephani regis terras molestante, volebant hungari, ut cessas partes Sclavoniae recipiat« . . . stb. A nostri és hungari ellentétéből kétségtelen, hogy itt valamely horvát forrásból történt a közbeszúrás. A magyar forrásnak tudomása volt a horvát trónváltozásról, de a horvát király nevét nem ismerte.2) A másik helyen kevesebb ügyességet mutat János főesperes a horvát forrás felhasználásában. Az illető hely t. i. így hangzik : »(postquam autem Henricus rex Petrum adniteretur reponere), Stephanus Croatiae rex, Voiosclavus appellatus, montes Trivallos et Servios ad Drinum usque vastavit et banum Prasca constituit.« A szerző itt két hibát követ el: egy tárgyit, mert összetéveszti a horvát királyt a hasonló nevű szerb fejedelemmel,3) és egy alaki hibát, mert a toldalék semmiféle összefüggésben sincsen sem az előbb, sem a később mondottakkal. János ebből a korszakból is akart valamit Horvátországról mondani. Az első hibáért azonban nem ítélhetjük el. A két uralkodó tetteinek felcserélése valószínűleg már az ő forrásában megtörtént volt. Megerősítik ezt a következők : a) Nem könnyen tehető fel, hogy János az idézett >) L. föntebb. 2) A mint egy oklevélből (Racki : Documenta, 45. sz. 62. 1.) kitűnik, Kresimir utóda Stephanus volt. Dandolo (Muratori : SS. rerum italicarum, XII. 254.) őt »Stephanus Hornato alias Zuane« néven nevezi. — Klaié (Slavonien, 25.), a ki tekintetbe nem akarta venni Dandolo ezen tudósítását, a Zean nevet Kean bulgár fejedelem (Kézainál) nevével azonosítja ; ennélfogva a töredék ártatlan szerzőjét lelkiismeretlen hamisítással vádolja. °) £-ácfGívoc. о Botaö-Xcípoi;, ó xüv Zcpßojv á'pyajv. (Kedrenos, 526. 543. 11. Bonni kiad.)