Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

JÁNOS GERCSEI FŐESL'ERES KRÓNIKÁJA TÖREDÉKÉRŐL. 513 Montaneum-bsa\x

) tette, mert ebben egy szóval sincs érintve a dolog. Kercselicsnek két főmunkájában foglalt kivonataiból kitűnik továbbá, hogy János úgynevezett krónikája a fentemlített tudósításon kívül a zágrábi püspökség alapításáról, ennek terjedelméről, püspökeiről, végre a horvát királyság és az Árpád-ház közötti viszonyról is — egyrészt Kresimirtől Svinimirig, másrészt Szent Istvántól Lászlóig — tudósítást adott, egyszóval a mi töredékünket is magában foglalta. A kézirat azonban a legszorgalmasabb kutatások után sem került napfényre. A külső jelenségekre nézve tehát csakis azon következtetésekre vagyunk utalva, melyeket Kercselics tudósításaiból, vagy inkább az ő elhallgatásából meríthetünk. A ki Kercselics tudósi tevékenységét ismeri,2

) nem fog kételkedni az ő meggyőződéséről, hogy tényleg Johannes de Guerche krónikájának egy töredékét adta ki. Azonfelül teljesen ki van zárva, hogy Kercselics hamisított volna, mert a töredék már 1599-ben, Zelniczei Stjepanic Miklós zágrábi püspök memorandumában, melyet a pápai követhez intézett, minden kétséget kizárólag felhasználtatott.3) Ha a töredék hamisítva lett volna, el kellene fogadnunk Klaic nézetét, hogy csakis azon időben keletkezett. De ez esetben alig hihető, hogy a tudós Kercselics — a ki jól ismerte János másik authentikus munkáját (liber acclavatus) és azt a zágrábi egyház történetében fel is használta, azonkívül János írói működéséről alkalmilag is írt4) — kétségét ne nyilvánította volna ezen krónika fölött, illetőleg ne említette volna, hogy az csak egy modern másolatban maradt fen. A töredék bevezetése maga, melyből a szerző azon szándéka világlik ki, hogy kinyomozza: »qualiter haec pars Sclavoniae devenit ad Croatiae reges et ab Hungaris ac regno Hungariae est amissa« — semmi bizonyítékot sem nyújt arra nézve, hogy ez egy »chronologia« töredéke ne lehetne, ') A zágrábi káptalan statútumait »Montaneum«-nak vagy »Liber acclavatus«-nak is nevezik. a) Legjobb életrajza Smi6iklastól az Annuae előszavában (Mon. Slav, merid. XXX. 1. köt.) található. V. ö. Mesic : О Krceliéevim Annuama (Rad, XXXII.) 3) Ezen memorandumban többek közt ezt olvassuk : »haec (Sclavonia) cronicis nostris testantibus ante Geyzam Ungariae se coniunxit, ut antiquae Pannoniae vera pars et membrum, vocabaturque ducatus Hungariae. A Stephano Sclavoniae pars ad occidentem meridiemque versa Cresimiro regi Croatiae cessa fuerat, sed ab Andrea I. recuperata iterum, cum sorore Ladizlai I. obtigit Demetrio Svinimir nominate.< Kercselics : Hist. cath. eccl. Zagrab. Pars I. 311 — 312. 11. J) Kézirat : Politicae institutiones. Engelnél : Geschichte von Dalmatien und Kroatien, 14-6. 1. V. ö. Racki id. m. (Knjizevnik, I. 556. 1.)