Századok – 1904

Értekezések - LÁNCZY GYULA: A harmadik nemzetközi történelmi congressusról 413

430 LÁNCZY GYULA. vagyoni egyenetlenségek classikus földjén. A nyomorgó földművelő proletárok tömegeivel a régi latifundarius kiváltságoltak állnak szemben imperativ tőke-uralmukkal (mert a földtulajdon bizonyos társadalmi viszonyok alatt a legzsarnokibb tőkévé változbatik) és öröklött szolgálmányi követeléseikkel. Ez utóbbi nemben a siciliai püspökségek, a »mensák és egyházak« követelései elsőrangú szerepet játszanak. Nem mindig »tizedek« czímén. A cefalù-i püspökség bérleti viszonyai, a »canonok« magassága, mit a »rnensa censuariusai« az örökbérleti (emphyteutikus) földrészletek után fizetni tartoztak, de különböző viszonyok sanyarúsága miatt leróni nem bírtak, s ebből folyólag a bérparcellák könyörtelen visszafoglalása a mensa javára, a kilenczvenes években egy formális agrárius forradalomra s annak véres elfojtására vezettek S. Catarina helység határában. De a tizedszolgáltatások tekintetében a girgenti-i »mensa és egyház« igényei foglalkoztatják évtizedek óta a siciliai fő törvény székeket, a jogügy igazgatóságot s a különböző korszakok volt és jelen törvényhozó kamaráit. Az egységes királyságnak egy törvényhozási ténye, melynek czélzata a lakosság tehermentesítése volt, midőn egész Olaszország területén szabályozni és megoldani igyekezett e kérdéseket, voltaképen — legalább egy időre — a jogviszályokat fokozta, mert végleges döntésre kivánta vinni. Az 1887 julius 14-iki törvényczikk egy nagy megkülönböztetést statuált a dé^smák és ezekkel hasonló természetű szolgálmányok tekintetében, kimondván, hogy a sacramentalis, tehát a kegyszeri s egyéb lelki szolgálatok után járó, szorosabb értelemben vett papi tizedek, bizonyos rövid hatályú enyhítő feltételek között végleg eltöröltetnek. Ellenben fentartotta nagyjában a hűbéri, úrbéri eredetű és nagyrészt dologi teher természetével bíró tizedeket és szolgálmányokat, melyeket generice a decime dominicali nevével jeleznek, — de azon rendelkezéssel, hogy természetbeni teljesítésük pénzbeli lerovássá változzék át, és megengedvén azoknak végleges megváltását a terheltek részéről. S ekkor megindult a bizonyítás pro et contra, minélfogva bizonyos tized-jogosultság merőben clericalis, egyházi igényjogosítás után fennálló, — tehát a törvény szerint eltörlendő ; avagy ellenkezőleg az úri joghatóság és az ingatlan öröklött teherállásából folyólag dominicalis, tehát tovább gyümölcsöző, további követelmények jog- és birtoktárgyát képező. S a törvény különösen kiemeli, hogy a dominicalis, az