Századok – 1904
Értekezések - LÁNCZY GYULA: A harmadik nemzetközi történelmi congressusról 413
428 LÁNCZY GYULA. 2. che, del resto, Г inciso cum omnibus iuribus decimarum et aliorum iurium parochialium tarn civitatis Agrigenti, quam eiusdem diocesis accenna evidentemente a decime sacramentali e non x domenicali. È approvato ad unanimità. Tehát egyhangúlag elfogadtatik. Már magában véve egészen rendkívüli, érdekes dolog, hogy egy okirat-hitelességi kérdés s annak controvers jogi és történeti folyományai egy tudományos gyülekezet nyilatkozata, többségi határozata tárgyává tétessenek, mint itt történt. Ezért néhány szóval a hazai érdeklődők előtt is meg fogom világítani a fenti tételeket, ha szinte a tárgyaláson — mit a fentebb mondottak meg fognak magyarázni — nem is lehettem jelen s így kizárólag a saját fogyatékos tárgyismeretemből kell merítenem. Oklevéltani tekintetben mindenekelőtt kihívja ligyelmiinket az a tétel, miszerint két hiteles joghasználatú másolat tenora — a fenforgó esetben a tizedadományozó kikezdés híjával — nagyobb hitelt érdemlő egy okiratnál, melynek pecsétje hiányzik ; egészen eltekintve magának az eredetinek felvett okirat hitelessége kérdésétől. Ámde szem előtt kell tartani, hogy a siciliai püspökségek alapítólevelei nagyobbrészt, mondhatnók mindannyian, a hamisítás, a koholtság vagy az interpolatiók gyanúja alatt állanak; közöttük a girgenti-i egyházé is.1 ) Másrészt a történeti hagyomány, a történeti emlékek idézetei és a százados joggyakorlat realitást kölcsönöznek az oklevelek állításainak, bárminő legyen diplomatikai kifogástalanságuk mértéke. .Roger gróf történetében 2) beszéli Gaufredus Malaterra benczés barát : In űrbe Ágrigentina pontificalibus infulis cathedram sublimât; terris, decimis et diversis copiis, quae pontifici et clero competenter designata sufticiant, haereditali-ter suis chirographis dotat . . . etc. Haud secus apud Mazaram Siracusam etc.3) És Trani egyházáról mondja a verssor : Multa dote augmentatur terris sive decimis.4) ') Olv. Kehr: Die Urkunden der Normannenkönige, 1902. De még határozottabban az egész régibb szakirodalomban is. a) De Boberti Guiscardi et Bogerii Calabriae ducum rebus gestis. 3) Lib. IY. caput 7. melynek czíme az indexben : Comes episeopos per Sieiliam ordinat. 4) Lib. III. cap. 19. — Példányom, melyből Malaterrát idézem, a
