Századok – 1904

Történeti irodalom - Hegedüs Stephanus: Analecta nova ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia. Ism. Békefi Remig 173

TÖRTÉNETI IRODALOM. 173 egyszerre kettő is — kezdetben csak a székelyek feje volt ; utóbb tisztét a vajdasággal, Máramaros, Szatmár vármegyék s Brassó és Besztercze ispánságával egybekötve viseli; sőt a görgényi és törcsvári várak is az ő jurisdictiója alá tartoznak. Tiszte volt : az összes székelyek hadi készültsége fölött őrködni, őket időnként megmustráltatni s a hadban vezetni. Bíráskodása az Udvarhely-székről hozzá feljebb vitt perekben való ítéletmondásban állott. Alispánja, ki — mint föntebb is láttuk — legalább a XV-ik században a királybíróval egy személy volt, 1351-ben tűnik fel először. E—i. Analecta nova ad históriám renascentium in Hungaria litterarum spectantia. Jussu Academiae Scientiae Hungaricae ex scriptis ab Eugenio Abel relictis cum commentariis edidit partimque auxit Stephanus Hegedűs. Budapest, 1903. Hornyánszky Viktor kny. 8-r. 520 1. Ábel Jenőt, a kitűnő philologust, a hazai tudomány végtelen kárára, nagyon korán vesztettük el. Még harminczkét éves sem volt, mikor gyönge testét munkás szellemének ereje összetörte. S ezen rövid élet alatt is mennyi és minő értékes művekkel gazdagította tudományos irodalmunkat ! S mennyi reményt vitt magával a sírba! Szelleme az ó-classikai világ termékeiből táplálkozott. Ezekből szívta magába a rajongó szeretetet a görög és a latin irodalom alkotásai iránt. Ezen a réven vonzódott lelke a renaissancehoz, s így az emberi művelődésnek azon eszmeköréliez, melyet Humanismus néven ismerünk. A magyarországi liumanismus történetének megírását tervezte. Előtanulmányai ehez szilárd alapot nyújtottak. Hozzálátott a gyűjtéshez. Európai útjain fölkereste és átvizsgálta a híres könyvtárakat. Fáradozása szép eredménynyel járt. A codexekből és ősnyomtatványokból sok becses anyagot kihalászott. Ennek egy részét különféle művekben, így egyebek között az Irodalomtörténeti Emlékek két kötetében ') maga értékesítette. De kéziratai között maradt még sok kiadatlan is. A M. Tud. Akadémia, hivatásához méltóan, gondoskodott róla, hogy Ábel Jenő irodalmi hagyatékának közzé nem tett része is napvilá*) Első kötet : Két magyarországi egyházi író a XV. fiázadból. (Andreas Pannonius, Nicolaus de Mirabilibus.) Budapest, 1886. — Második kötet : Olaszországi XV. századbeli íróknak Mátyás királyt dicsőítő művei. Budapest, 1890.