Századok – 1903
Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101
13H vécsky tamás. Hajúik egyik büszkesége és dicsekedéséuek tárgya volt a magyar szent korona tan kifejtése. A szent korona, mondja Hajnik, a király és a nemzet közt mogosztott, más szóval az alkotmányos közhatalomnak jelképe és minden nevezetesebb közjogi viszony alakulására befolyást gyakorló közjogi fogalom. Bemutatja a magyar nemességet, a nagyobbodó, emelkedő magyar nemességet, melyben van akarat és tetterő, szervező és rendező képesség, energia és hatalom. Bemutatja továbbá a rendeket és főrendeket, ispánokat és főispánokat oly korszakban, midőn még mind kizárólag a magyar király és haza szolgálatában állottak. Az örökös főispánság a magyar alkotmány történetében csak Hajnik kutatásai óta áll tisztán. Kimutatta, hogy az első örökös főispánság volt a Frangepánoké, Modrus vármegyére, III. Bélától. Nem kevésbbé régi az esztergomi érsek Ksztergom-vármegyei örökös főispánsága, mely méltóság 1267 után már nem ritka. Szaporodik 1450 után. Az egri püspök (most érsek) Heves-vármegyei, valamint Perényi Imre Abaújvármegyei örökös főispánsága is a mohácsi vész előtti. I. Lipót és III. Károly korában kilencz főpapnak és tizenhat főúri családnak tekintélyét és hatalmát emelte az örökös főispánság, a nélkül, hogy ez akár magánhatalonnuá, akár tartományurasággá alakult volna át. Maradt királyi tisztség , (honor, officium) közhatósági jelleggel. Magyarúl nem nevezik őket grófok-naik, hanem ispánok-nak, mint a többi királyi főtiszteket, pl. a nádor-ispánt. A grófi czím nálunk nem áll kapcsolatban a vármegyei ispánsággal.1) Tudvalevő, hogy Pest és Pilis vármegyék főispánja maga a király. Később (1659 : 76.) a nádor, mint királyi helytartó. Ezt Hajnik úgy magyarázza, hogy a nevezett két vármegyében számos volt a királyi birtok és a királyi nép. Mindez Buda és Visegrád fő királyi várakhoz tartozott s közvetlen királyi kezelés alá vonatott, »miért is e vármegyék valóságos királyi immunitási területek voltak.« 2) ') Hajnik : Örökös főispánság, 6. és 39. 1. 2) Egyetlen eset, a hol Timon ; M. alkotmány- éz jogtörténet) H Hajnik magyarázatát jegyzetileg el nem fogadja. Azért nem, mert »az
