Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

hajnik imre emlékezete. 1 29 Bartal óta szokás azt hinni, hogy Szent István behozta a végrendelkezési szabadságot. De Szent István II : 5. értelme Hajnik szerint az, hogy élők közt megengedtetik a szabad rendelkezés a szűkebb családi kör tagjai vagy az egyház javára (sive ecclesiae). Itt nincs szó vég rendelkezési szabad­ságról.1 ) A nők jogállásának vizsgálatánál Hajnik kritikus esze és a külföldi jogokban is jártas tudománya kellő világításba helyezte a jogtörténeti mytliost a magyar jogi »lovagiasság« felől. Második nagyobb műve Ha jniknak az Egyetemes európai jogtörténet, 1875. Szabatos, világos tankönyv. Öt kiadást ért. A nyugati és keleti római birodalmon, az Olasz-, Franczia-és Németország területén átvonuló jogeszmék hazánk területére is áthatottak. Ezért a jognak történetét Hajnik európai fej­lődésében vizsgálta, hogy a magyar jognak múltját s más népekéhez mért fejlődési fokát annál jobban megérthesse és méltányolhassa. Ilyesmire gondolt már Wenzel is, midőn az októberi diploma után 1860/61-ben a Deutsche Reichs- und. Rechtsgeschichte helyett az egyetemes európai jogtörténetet írta be a leczkerendbe. Ennek a tantárgynak ő a kezdemé­nyezője és legelső egyetemi mívelője.2) Hajnik azonban új mód­szert és rendszert hozott ebbe a tudományba. Hajnik, a bel- és a külföldi jogok történetének alapos ismerője, meggyőzőleg hirdette, hogy a római világbirodalom­nak, később pedig a kereszténységnek népeket egyesítő hatása következtében Európa nemzetei közös eszmékben és művelt­ségben találkoztak. Az alkotmányi és a jogeszmék oly intéz­ményekben testesültek meg, a melyek lassanként elterjedtek egész földrészünkön. Az alkotmányi és jogélet ily európai fej­lődésének rendszeres előadását nyújtotta Hajnik az európai jogtörténetben. Az intézményeket előidéző okok s az intézmé­országos nemesek szabad birtokjoguk alapján nem tartozhattak a királyi immunitási területhez.« Ilajnik : Örökös főisp. 81. 1. Timon id. m. 661.1. ') Hajnik : Magyar alkotmány és jog az Árpádok korában, 320. 1. 2) Vécsey : Emlékbeszéd Wenzel Gusztávról, 1894. 40. én 80. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom