Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - † Lederer Béla 958

TÁRCZA. 95í> sok tekintetben inkább Tasso hatása alatt születtek. Vergilius hatása alatt írt idylleket Faludy Ferencz is, noha ő már Theokritost sem hagyta figyelmen kívül. A XVIII-ik században keletkezett költői iskolák közül leginkább a classikai iskola tagjai fáradoztak egyes classikus költői műfajoknak, így az idyllnek is, a magyar irodalomba való átültetésén, mint pl. Baróti Szabó Dávid, ki Vergiliusnak összes idylljeit lefordította, sőt maga is írt ilyen formában; továbbá Bajnis József, a ki azonban Szabó Dávidnál sokkal Ízlésesebb és választékosabb költő. LAKATOS VINCZE : A vallásos elem Tompa költészetében. (Keszthelyi kath. főgymn. Ért. 3 — 42. 11.) — E becses dolgozat Tompa költészetét eddig kevéssé méltatott oldaláról mutatja be, a mennyiben azt vizsgálja, mely költeményeiben nyilvánúl a vallásos elem s miben áll az a »bibliás zamat«, melyet irodalomtörténetíróink Tompa költészetének tárgyalásánál említenek. Két oka van, hogy Tompa költéményeinek nagy részét vallásos érzés lengi át : egyik a költőnek sok csapástól sújtott lelke, másik az ő papi hivatása. Hogy a szentírás nagy hatással volt reá mint költőre is, azt természetesnek találhatjuk, de azért felfogásban és kivitelben mindenesetre eredeti ; e nemű költeményei ép oly becsesek, mint azok. melyek Tompának a természet iránt való vonzódásából és szeretetéből fakadtak. PERÉNYI JÓZSEF : Szemere Miklós irodalmi hagyatékából. (Nagykanizsai kath. főgymn. Ért. 3 — 52. 11.) — Szemere Miklósnak és Tompa Mihálynak levelezését közli, becses adalékokat nyújtván ezzel irodalmunk e két kiváló alakjának élet- és jellemrajzához. A közölt levelek érdekesen mutatják, mint közeledik Tompa és-Szemere egymáshoz, s eleinte tisztán irodalmi ügyekre vonatkozó érintkezésök mint válik lassanként benső barátsággá. Az első levél 1842-ből való; ennek kíséretében Tompa egyik költeményét küldi Szemerének megbírálás végett. Kiváló értékük van e leveleknek azért is, mert irodalmunk akkori viszonyaira nézve sok figyelemre méltó megjegyzést tartalmaznak. Kár, hogy Perényi nem hozzáférhetőbb helyen közölte ezen becses levelezést. WAGNER SÁNDOR : Czuczor Gergely emlékezete. (Gyulafehérvári kath. főgymn. Ért. 3 — 24. 11.) — Melegséggel megírt alkalmi beszéd. Megtaláljuk benne a költő rövid életrajzát s működésének jellemzését és méltatását. A tanuló ifjúság Wagnernek elsőrangú források alapján készült beszédét mindenesetre haszonnal forgathatja. BELLAAGII LÁSZLÓ : A magyar hivatalos nyelv megalakulása. (Budapesti VIII. ker. főreálisk. Ért. 3—20. 11.) — A magyar