Századok – 1903

Történeti irodalom - Benkó Imre: Az Inárcsi Farkas család története. Ism. –yj– 947

•948 TÖRTÉNETI IRODALOM. a családfát csak töredékesen lehet levezetni. Gergely és az 1632-hen felbukkanó Gáspár közt kicsi híján száz esztendős hézag tátong. A vérségi kapocs azonban kétségtelen, csak épen azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy hanyad íziglen való az atyafiság. A hézagot Buda 1541 évi elfoglalása és a Duna-Tisza közének török uralom alá jutása okozza. A meg­hódított terület életben maradt nemessége sietett biztosabb helyen vonni meg magát. Az Inárcsi Farkas család a közeli Nagykőrös falai közt talált védelmet. Itt várta a jobb idők hajnalhasadását. Tűrt, szenvedett, nélkülözött, de soha le nem mondott az ősi birtok tulajdonjogáról. Inárcsot a zavaros idők­ben is folyton használta; árendát fizetett érte a török agák­nak. A török kiűzése után pedig sietett a jus armorum-ot megfizetni a neoacquistica commissiónak. Bírta is állandóan az ősi jószágot egész 1864-ig, SZÍVÓS küzdelmet folytatva a betolakodó impetrátorokkal, mint a Szinthayakkal, gróf Keg­levichekkel stb. A család általában hűséges gazdája volt az ősi javaknak. Az igazi nemzetfentartó elemnek egyik tiszteletre­méltó példaképe. Nem háborgatta sem a vagyonszerzés vágya, sem rangkórság. Szerepelni sem yágyott. Nagyravágyását a nagykőrösi főbíróság és a református egyház főkurátorsága teljesen kielégítette. Legmagasabbra vitték még III. János, a ki a hétéves háborúban őrnagy volt, és I. Elek, a ki szülő­városának háromízben volt képviselője az országgyűlésen. Az előttünk fekvő kis munka hiteles levéltári készlettel össze­állított történeti részét »Okmánytár« l) egészíti ki, melyben az 1332 évtől 1746-ig összesen 42 oklevél van közölve, vala­mennyi a család levéltárából. Az oklevelek közül 18 darab a mohácsi vész előtti korra esik. Ennél bizonyára többet is tartalmazott a családi levéltár, de a viszontagságos idők és gondatlanság a többit elpusztították. Az oklevelek közlése általában gondos, csak itt-ott akad egy-egy hibásan olvasott vagy másolt hely. Kívánatos lett volna azonban a keltezéseket feloldani s a régi okleveleknél azoknak minőségét feltüntetni. Bizonyosan elkerülte a szerző figyelmét a czímlapon látható czímer fogyatékossága, hiányozván róla a hármas zöld halom, mely az 1647 márcz. 17-én kiállított új nemeslevél szövegé­ben világosan említtetik. —YJ— J) Ideje lenne már, hogy a helytelen és szükségtelen okmány és okmánytár végre feledésbe merüljön s helyette mindenféle alkalmazásban az oklevél, okirat, oklevéltár, okirattár kifejezéseket használjuk. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom