Századok – 1903

Történeti irodalom - A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. I. II. köt. Ism. Karácsonyi János 927

TÖRTÉNETI IRODALOM. 937' xint a Pray-codexet 1192—1195 közt Pannonhalmán írták a -a deáki kolostor számára.1) A VIII. fejezetet Gyulai Rudolf írta a benczés egyházi művészetekről. Eddig e szerzőt, mint Komárom megye helytörténeti íróját ismertük, most egyszerre mint műtörténész lép elénk. Ismerteti a pannonhalmi és deáki templomokat, magyarázza a felszerelésekről szóló tudósításokat, mely felszerelésekből — sajnos — a valóságban semmi sem maradt reánk : azután szól a Pray-codex képeiről, mint egykori képírásunk kezdetleges emlékeiről, és a codexben levő hangjegyekről. A IX. fejezetben újra Erdélyi László értekezik a pannonhalmi monostor belső életéről és külső hatásáról. Ügyesen csoportosítja azon gyér adatokat, melyek ez állapotokra némi csekély fényt vetnek. Ebben a fejezetben foglal helyet a monostor régi levéltárának és hiteles helyi működésének ismertetése is. A Függelékek-ben nagyon jó táblákba foglalt áttekintést nyújt Erdélyi a pannonhalmi apátság templomairól, kápolnáiról, birtokairól és népeiről. Fáradságos munka gyümölcse a negyedik függelék, s minden egyszerűsége mellett is nagy haszna lehet belőle a magyar irodalomtörténetnek. Sörös Pöngrácz szent Gellért Déliberatiojának kéziratát összehasonlította Batthyány Ignácz 1790-iki kiadásával. A lelkiismeretes összevetés nyolcz lapra terjed. Ez a munka egyszerre fölöslegessé tette szent Gellért művének újabb pontos kiadását. De ezzel még nincs vége a kötetnek : sőt az eredeti kiforrásokból dolgozó történetbúvár számára most jön még a java : az Oklevéltár. A diplomatika vívmányainak felhasználásával s lelkiismeretes pontossággal közöl itt a szerkesztő 184 oklevelet és nyolcz olyan oklevélből kivonatot, a mely okleveleknek eredetijei nincsenek Pannonhalmán, de az apátságot érdeklik. A 184 oklevél mind a tatárjárás előtti időből származik s közte huszonhárom eddig ismeretlen.2) E huszonhárom ismeretlen, tatárjárás előtti oklevél maga mutatja, mennyire érdemes munka volt a pannonhalmi levéltárat mégegvszer gyökeresen átvizsgálni. Ezenkívül négy igen értékes oklevélnek eddigi kiadásai oly hiányosak vagy hibásak voltak, hogy azoknak ily pontos közlését csaknem ismeretlen adatként fogadhatjuk. Szomorú ugyan, de érdekes függelékül ') Prikkel Máriánnak e tárgyról tartott akadémiai felolvasásáról -olv. Századok, 1902. 183. 1. a) A szerkesztő jelzései szerint 27 volna ismeretlen, ámde négy •oklevélnek kiadása elkerülte figyelmét.