Századok – 1903

Értekezések - SZERÉMI: Adatok a fekete seregről 921

922 SZERÉMI. azonban szokott keresztneve helyén Otth név áll. Nem látván az eredeti szöveget, csak gyanítom, hogy ez írásbeli hiba lehet saz Otth talán az Affe nevet akarja jelenteni, mely különös név a Czedlyczeknek második nevük volt; a NV. és XVI. században ugyanis több okiratban, hol cseliűl Opitz, hol pedig németül Czedlycz genannt Affe néven írják magukat. Rövid idővel a mohácsi veszedelem előtt, 1526 jun. 18-án, Lajos király Szakolcza város tanácsával tudatja, hogy nemzetes Czedlycz Miklós »camerarius et aulicus noster« elpanaszolta neki, hogy a város elöljárósága zaklatja őt és ottani háza után adófizetésre akarja kényszeríteni. Mivel a szakolczaiak jól tudhatják, hogy azon házat sok esztendő előtt, boldog emlékezetű Ulászló király minden contri buti ótól mentessé tette volt, ezért meghagyja Lajos az elöljáróságnak, hogy a panaszlót ne zaklassák tovább, ha pedig valami keresetök volna rajta, terjeszszék ügyöket ő királyi felsége elé. Ezen Miklósról több adatunk nincsen; de négy évvel később, 1530 január 23-án, hat Czedlycz testvérre (vagy csak rokonra?) akadunk. Ezek egyike világosan vallja, hogy zsenge korától fogva Magyarországon lakott és Zapolyai János gróf udvarában szolgált. Eiai voltak-e ezek az előbbi Miklósnak, a ki talán Mohácsnál fejezte be életét, vagy testvérei, rokonai? eddig nem tudjuk. A fentemlített napon Budweis városában a Czedlycz atyafiak egy okiratot állítanak ki, melynek tartalma a következő : Mi alább írt »Jacob. Peter und Georg Czedlitzer, Affen genannt, Gebrüder von Meienwalt« valljuk ezen nyilt levelünk erejénél fogva, mind magunk és többi osztozatlan atyánkfiai, u. m. Hans, Hainrich és Bemard, valamint ez utóbbiak örököseiknek nevében. és tudatjuk közönségesen (vor menniglich), hogy a mi atyánkfia, azaz én magam Czedlitz Péter, ifjúságomban János szepesi gróf szolgálatába adattam volt. mely szolgálatban meg is maradtam Óvár (Geschloss Altenburg) elfoglalásáig,1) a midőn a fenséges herczeg Ferdinánd, Magyar- ós Csehország királyának kezébe kerültem ugyanazon Ovárral együtt, melyet ő királyi felségének hadvezérei elfoglalván, engemet rabságba ejtettek. Ennek következtében ő királyi felsége engemet fentemlített szolgálatomért büntetésre érdemesnek talált ; mégis ő királyi felsége, mint kegyes jóakaró (erenliebender) király, számos könyörgéseinkre. valamint berezegek, grófok, urak és sok más jóakaró emberek közbenjárására, a mi atyánkfiát, engemet, mint hűbéresét (belehnten) és alatt') Talán a Trencsén-megyei Óvárt érti, a melyet tótúl is Starihradnak neveztek s a mely a szepesi gróf birtokainak sphaerájában feküdt, tulajdona azonban nem volt. hanem királyi hatalma alatt állott nyilván-