Századok – 1903

Tárcza - Karácsonyi János: Szóváltás az Egyháztörténelmi Emlékek ügyében. (I.) 75

TÁRCZA. 77' márcziusra tennők) fölvettük volna gyűjteményünkbe, de mivel mint a hitújítás kiváló és első harczosát emlegeti s ezzel másokat is tévedésbe vitt és vinne, nem vettük föl. Inkább egy csipetnyivel kevesebb legyen tudásunk, de igaz, mint több. de hamis. II. Pel kellett volna-e vennünk Iratosinak azon tudósítását,, mely később annyi protestáns egyháztörténetírónak kútforrásává vált ? Maga Révész Kálmán beismeri, hogy Iratosi állítása »egyszerűen képtelenség.« Azt hiszem tehát, mindenki helyesnek tartja,, hogy ilyen történelmi képtelenséget föl nem vettünk az 1520— 29-iki egyháztörténelmi emlékek közé. S ez a fő ! Hogy én Sinay Miklósnak. Révész Imrének és Szabó Károlynak. tőlem is nagyrabecsült, érdemes történettudósainknak Iratosit czáfoló nyilatkozataival be nem érve, még részenkint is újra ügyekeztem Iratosi tudósításának értéktelenségét, hamisságát kimutatni, azt azért tettem, mert szomorúan tapasztaltam, hogy nemcsak a történettudomány színvonalán álló és az új adatokat élénk figyelemmel kisérő Révész Kálmánok, hanem elmaradt vagy általános kijelentésekkel, mások idézésével el nem némítható Rácz Károlyok is vannak.2

) Ha mármost e részletes bonczolgatásnál két helyütt kevésbbé szabatosan szólok, nevezetesen, hogy Kopácsinak siklósi működését 1543-ig terjesztem ki (1542 helyett), hogy Kálmáncsehinek esetleges beregszászi (vagy munkácsi ? ! mert a kései írók mindkettőről beszélnek, pedig Munkács és Beregszász nem egy) papságát nem említem, vájjon ez menti-e Iratosinak nagy botlásait ? vájjon ez megváltoztatja-e azon történeti valót, hogy Petrovics Péter csak 1551 — 1557-ben bírta Munkácsot s nem 1523-ban, mint Iratosi mondja? III. Zemplén vármegye hadainak 1526-iki összeírását és az Oltárditól közölt. ] 523-ra tett halasztó parancsot (V.) maga Révész l) Kácz Károly — a ki legújabban azon állításával tette magát hírhedetté, hogy Mátyás király nem Kolozsváron, hanem Eollósváron (!)r vagyis az egykori Csanád-megyei Hollóson született — 1880-ban A zarándi egyházmegye története cz. a. megjelent munkájában (23—25. 11.) erősen hirdeti Iratosi állításait, sőt azt mondja, hogy már 1518 végén és 1519 elején »tizenegy híve égettetett meg hazánkban a reformácziónak« s 1520-tól kezdve több városban »gyülekezetekké alakultak a reformáczió hívei.« ,J

) Azt hiszem, Bunyitayt is e tudat kényszerítette azon, Kévésztől megtámadott nyilatkozatra, hogy a XVI. század húszas éveiben nálunk »a reformácziót bevett« községek nincsenek. Természetes, hogy e nyilatkozat csak hivatalosan megalakult, a kath. egyháztól nyiltan elszakadt egyházközségeket tart szem előtt. Mert hogy 1522-től kezdve számos titkos és nyüt protestáns volt hazánkban, azt gyűjteményünk nyilván mutatja ! De vájjon a hivatalosan megalakult, a kath. egyháztól magukat elkülönzött egyházközségekre nézve nincs-e Hunyitaynak igazsága ? (Olv. Századok, 1902. 655. 1.)