Századok – 1903
Tárcza - Karácsonyi János: Szóváltás az Egyháztörténelmi Emlékek ügyében. (I.) 75
78 TÁRCZA, Kálmán is hamisítványoknak tartja. Ne keressük tehát őket elé azon szemétkosárból, a melybe méltán kerültek. IY. Különösnek találom, hogy Szirmay hamisságának kiderülte után is Révész még mindig fenn akarná tartani a sárospataki. Kopácsit és Sztárait 1526 —1530 közt Sárospatakon szerepeltető hagyományt. — Pedig ha valóban a történeti igazság földerítése volt sorainak czélja, úgy e hagyományról le kell mondania. Mert én nem tagadom Perényi Péternek Kopácsival és Sztáraival való érintkezését vagy Perényinek a protestantismushoz való csatlakozását, hanem csak azt tagadom, hogy Perényi áttérése 1530 előtt és Sárospatakon történt volna. Hogy pedig ezt joggal tagadom, bárki is beláthatja, ha tekintetbe veszi a következőket : Siklós, Kopács és Sztára mind drávamonti helyek, és Sztára (hajdan Baranya, most Somogy megyében) a XV-ik század végén Siklós várának tartozéka volt.1 ) Tehát Kopácsi István. Sztárai Mihály (és az első protestáns zsoltárfordítók közt szereplő Siklósi Mihály) szintén drávamenti származású emberek valának s az is kétségtelen mind Kopácsiról, mind Sztárairól. hogy 1543 előtt Baranya megyében működtek. Mármost, ha Perényi Kopácsival és Sztáraival 1526 aug. 29-ike után rögtön Sárospatakon akart volna érintkezni és értekezni, akkor őket előbb Sárospatakra kellett volna szállítania s hivatalba állítania. De hogyan szállíthatta volna őket 1526 aug. 29-ike előtt oda. hogyan adhatott volna nekik ott kenyeret, mikor Sárospatak nem volt az övé ? ! vagy honnan tudhatta, hogy az övé lesz ? Hogy tehetjük-e Perényinek Kopácsival és Sztáraival való. és pedig Sárospatakon való összeköttetését »az 1527-re közvetlenül következő évek«-re? —- erre megfelel Perényinek 1526 — 30-iki pályafutása. E pályafutás (a mennyiben az én fogyatékos könyvtáram segítségével megállapítható volt) ilyen : 1526 juniusától nov. 11-ig Perényi Péter temesi főispán és alvidéki főkapitány vala.2 ) Jelen volt 1526 aug. 29-én a mohácsi csatában, okt. 14-én a tokaji gyűlésen, nov. 10 — 12-én (legalább is!) a székesfehérvári koronázó országgyűlésen. Nov. 11-én kapja az erdélyi vajdaságot.3) 1527-ben márcziusban a Maros mentén hadakat gyűjt CserniIván ellen; ápr. 10-ike táján megütközik vele, de csatát veszít.4 ) 1527 nyarán átpártol Ferdinándhoz (már ez év *) Csánki : Magyarország tört. földrajza, II. 649. 1. A Zemplénmegyei Sztáráról e helyen szó sem lehet. ') Engel : Monum. Ungarica, 196—197. — Magyar Történelmi Tár, XII. 226. 3) M. Tört. Tár, XII. 226—227. — Szalay : Magyarország története, IV. k. 21. ') Századok, 1883. 20—21. — Karácsonyi : Békés vármegye története, I. k. 89—90.
