Századok – 1903

Tárcza - Karácsonyi János: Szóváltás az Egyháztörténelmi Emlékek ügyében. (I.) 75

76 TÁRCZA, Simon 1520 előtt tanított Budán; a másik az, hogy Grynaeus csak 1532-től kezdve foglalkozott hittudományi dolgokkal, azelőtt nyelvész volt. — Révész az első okot nem fogadja el, mert szerinte csak az bizonyos, hogy Grynaeus 1523 ápr. 17-én Wittenbergben iratkozott be (én úgy értelmeztem e beiratkozást, hogy az 1522. okt. 18. —1523. ápr. 25-iki félévet ott töltötte) s így szerinte 1516 —1523 ápr. 17-ike közé esik Grynaeus »budai működése, melyet a bécsi könyvtári búvárkodás lehet, hogy csak néhány hónapra szakított meg.« Ez a lehet szó azonban megfosztja Révész okoskodását minden értékétől, mert az ellenkezője még inkább lehet. Hiszen a könyvtár szabad használatát (claves ad librariam) az egyetemi licentiatusok (s ilyen volt Grynaeus is) azért szokták kérni, hogy azután előadásokat tartsanak Bécsben. A második okra Révész nem szól semmit. Mert azzal, hogy Grynaeus »1526 óta arithmetikát, musikát, geometriát és astronomiát is tanított«, csak nem azt akarja bizonyítani, hogy tehát Grynaeus odahagyta a philologiát és theologussá lett ? ! így tehát a második ok, a mely hihetetlenné teszi Seultétinak harmadik kézből kapott tudósítását, még mindig fennáll. Thommen,1

) a kinek műve 1889-ben jelent meg, s a ki Streubernek Révésztől idézett művét, valamint Grynaeus levelezését ugyancsak fölhasználta, határozottan mondja: »Endlich vertrieben ihn von dort (Budáról) die Verfolgungen der Dominicaner, die er flieh •als Anhänger der humanistischen Richtung, in welche auch er ausgehend von humanistischen Studien geraten war. zuzog.« E szerint Grynaeus nem mint hittérítő, hanem mint nyelvész szenvedett üldözést. Ez pedig nagy különbség ! Reuchlin és Rotterdami Erasmus is nagy megtámadtatásoknak voltak kitéve a domokos-rendiek részéről, de azért nem voltak protestáns hittérítők ! Timon és Turóczi. a kikkel Révész a Scultéti állítását támogatni törekszik, még annyi hitelt sem érdemelnek, mint Scultéti. Timon »nemes úrnőknek« (nobilibus matronis) tulajdonítja Grynaeus kiszabadulását a fogságból,2

) holott a német írók szerint egyes főurak (magnates) jártak közben érte. Turóczi pedig Szálkái Lászlóval vetteti tömlöczbe.3) Pedig Szálkái csak 1524 április végén lett érsekké, s Grynaeus akkoriban már rég Németországban élte világát. Ha Scultéti csak mint budai tanítót említi föl Grynaeust. •ezt mint művelődéstörténelmi adatot (kivált ha kétségtelenné válna R,évész K. véleménye, s Grynaeus működését 1520 junius — 1523 ') Geschichte der Universität Basel, 1532--1632. 109. 1. a) Epitome chronologica, 106. 1. 3) Ungaria suis cum regibus, 88. 1.