Századok – 1903
Értekezések - KISS ISTVÁN: Radvánszky György eljegyzésének története 797
RADVÁNSZKY GYÖRGY ELJEGYZÉSÉNEK TÖRTÉNETE. 809 egyházi jog, sőt — különösen a protestánsoknál — házasságkötésnek is.1 ) Mennél jobban átment és megerősödött ez a közfelfogásban, annál nagyobb sértésnek tartották a visszalépést. Innen érthetjük a Radvánszky család elkeseredését, melyet János oly hatalmasan fest Révay Erzsébetnek adott válaszában.2 ) Ezenkívül ügyesen ragadja meg, mint Isten megsértésének jelét azt a csekélységet, hogy Révay Erzsébet aláírás nélkül küldötte el levelét, a mi a vallásos asszonyra nem maradhatott hatástalanúl. Azonban válasza legnagyobb részében komoly érvekkel bizonyítja, hogy semmit sem csinált ezen dologban »híre, kedve s akaratja ellen.« Dispensatióra a protestánsoknak is szükségök van, nem azért hogy lelkiismeretüket csendesítsék, hanem hogy az ország törvényének eleget tegyenek. Dispensatiót a vicariustól nem nyerhetvén, feljebb való rendhez, a pápához fordult. A jegyesek nevét elárulta, mert nem lehet kérni a nélkül, hogy meg ne mondja az ember, kinek. Különben is papi hit és titok alatt tette a mit cselekedett. Ha nénje sokat ad leánya lelkiismeretére, ő sem kevesebbet a fiáéra ; azért, hogy a dispensatióban ne legyen farkas, »nevezetes költségre resolválta magát a sajátjából, a melylyel szabad.« A dolog abbanhagyásáról szó sem lehet, mert naponként várja a római választ, mely előbb érkezik meg, mint levele Rómába, E levél nagy hatással volt Révay Erzsébetre. Bővebb üzenettel küldi szolgáját, de sietve levelet is ír, hogy addig is jó reménységben legyenek. A sietségből s levele általánosságából látszik, hogy nem gondolt a keserűségre, melyet kedves öcscse családjának okoz. Holmi gonosz lélekről beszél, mely kápolnát akar építeni ott, a hol az Ur templomot épít. A házasság is Isten dolga ; imádkozzanak a jegyesek lelki üdvéért, hogy ne tehessen gátlást a gonosz. Ne búsuljanak, mert jól fog menni a dolog. De hangoztatja a további titoktartást és inti *) Az utóbbit szépen fejezi ki Zdanszky András Badvánszky Jánoshoz intézett levelében : »Data utrinque fides et consensus parentum, quae alioquin desponsatio dici sólet, est primum vinculum matrimonii.« U. o. XXXIV. cs. 16. sz. — A protestáns felfogás az 1567-iki debreczeni zsinat VIII-ik czikkelyében nyilvánúl. A házasságot nem az esküvés által kötött papi kötelék csinálja, mert a házasulók minden törvényes egyetértése magában foglalja az esküt, mint a gyürü, jegy és a jobb kéz törvényes egybekapcsolása mutatja. Kiss Áron : A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései, 376. 1. — Ezzel a felfogással tartja az 1562-iki debreczeni hitvallás az eljegyzés felbontását és a mással való jegyváltást házasságtörésnek. Kiss Áron id. m. 169 1. Badvánszky lt. III. oszt. XXXVI. cs. 159. sz.
