Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

SZARVKŐ ÉS UK AI. nak mondja azt, hogy a Répcze mentén volt gyepüket (Bábaköz) s azok őreit már a XII. század közepén, sőt talán már a XI. században helyezték a Lajta (Sár) mellé.1) Hogy ez a határkitágítás valósággal első királyunk idejében mehetett csak végbe, némiképen okiratokkal is támogathatjuk. Nagy Lajos király egyik 1347-ben kelt adománylevelében ugyanis Laczktí érdeméül tudja be, hogy a németeket a Lajta-hegységből kiverte s itt ellenük Szarvkö várát is megépíté, »et sic — mondja az okirat - veras metas regni nostri per sanctissimum regem Stephanum ex parte Austrie positas et erectas recuperando . . . patri nostro assignavit,« 2) íme tehát a Lajos király korabeli kanczellária Szent István királynak tulajdonítja a Lajtáig vitt határok kijelölését. Azonképen már megelőzőleg Károly király is azt írja egyik 1339-iki levelében a Mosony-megyei gátai spikulátorokról, hogy földjüket már az első királyok ideje óta h írják, a német határ őrzése czéljából. Ezt maga Sebestyén Gyula is idézi.3) Tehát ezen adat szerint is nem a vezérek, hanem az első királyok szervezték a Lajta-menti őrségeket, Ekképen Szent István király ideje óta a magyarok és az ostmarki németek valóságos szomszédokká váltak, a miből igen természetesen gyakori határszéli villongások fejlődtek ki; annál könnyebben, mivel lassacskán az őrgrófok is egészen a Lajtáig terjeszkedtek, s itt magyarok, németek, úgyszólván farkasszemet néztek egymással. Ez 1030-ban István király és Konrád császár között háborúra vezetett. De mert a németek húzták a rövidebbet, a békekötésben kényszerültek a Fischától egész a Lajta-vízig terjedő vidékről lemondani.4) Ez a hódítás ám csak rövid időre szólt. Különben is az üjonan nyert földdarab ezentúl sem megszállott, hanem csak behódolt terület számba ment, Az utókor, mint csak imént idéztük, a Szent István korabeli magyar határnak mindig a Lajtát tartotta, Az István királyt követő gyönge fejedelmek alatt a németek közé ékelt határvédelmi rendszer ismét megbomlott, a székelység is megritkult. —- Királyaink a régi rend helyreállításával 1067-től fogva besenyők letelepítésével igyekeztek a hiányon segíteni.5

) Ilyen besenyő telepek voltak : Sopron ') Id. h. 1041 — 1042. 11. 2) Nagy Imre : Sopron vm. Okit. I. 199. 1. 3) Fejér: Cod. Dipl. VIII. 4. 375. 1. ') Szilágyi S. id. m. I. 298—300. 11. 6) U. o. II. 78. 1.