Századok – 1903

Értekezések - WERTNER MÓR: Margit császárné fiai 593

608 WERTNER MÓR. mását tette, harminczhat éves volt és hogy kilencz éves korában a Nyulak-szigetén zárdába lépett.1

) Mielőtt az ezekből kiinduló adatokat a kritika bonczkése alá vennők, mindenekelőtt kijelentjük, hogy a Maconia név, bár a forrás a hely- és személyneveket némelykor a felismerhetetlenségig elferdíti, minden nehézség nélkül megfejthető. Az eredetiben n helyett kétségkívül u állott, Maconia tehát nem más mint Machovia vagyis Ma,cső, Vilmos pedig Macsó herczege. Ez úton mármost meg van állapítva, hogy IV. Bélának rokona, Vilmos macsói herczeg, 1276-ban már nem élt, hogy leánya Margit 1240 41-ben született, 1249 — 1250 között a Nyulak-szigetén zárdába jutott s 1276-ban még mint apácza élt. Ezen bár igen szűkszavú adatok mármost St. Omeri Vilmosról való ismereteinket mintegy varázsütéssel világítják meg. Miután a forrás egyik helyén világosan ki van mondva, hogy a nevezett Vilmos macsói herczeg IV. Bélának rokona, s miután tudjuk, hogy Margit a később Macsó, korábban túlsó Szerémség néven nevezett vidék kormányzója volt, megczáfolhatatlanúl be van bizonyítva, hogy a Margit-legenda Vilmosa, macsói herczeg, nem más mint St. Omeri Vilmos, a kiről Buchon a rendelkezésére állott kútfők nyomán azt állította, hogy Nápolyban birtokot kapott, innen Flandriába tért és maradék nélkül halt el. Mi most már többet tudunk. Mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogy Vilmos 1222-ben, midőn anyja Magyarországba visszatért, még zsenge korú ifjú volt; legjobb esetben 1209-ben születhetett. Miután atyjának görögországi birtokai öregebb fiára Bélára szálltak, magától érthető, hogy a zsenge korú ifjabbik hu Vilmos, anyjával együtt, épen úgy mint Angelos .János, kinek szintén nem volt Görögországban birtoka, Magyarországra vonult. Flandriában nem volt keresni valója, mert — mint már mondtuk — a st. omeri várnagyság és a falkenbergi grófság még 1222 előtt egy st. omeri leányra s ennek férjére és utódaira ment át. *) M. m. I. 189. 192—278. 11.