Századok – 1903

Értekezések - WERTNER MÓR: Margit császárné fiai 593

MARGIT CSÁSZÁRNÉ FIAI. 609 Meddig tartózkodott Magyarországon, nem tudjuk ; de lia Buchon nem téved, és Vilmos akkor, mikor a franczia Sully (de Soliaco) Buff'o Aversában néhány hűbéres birtokot kapott, tényleg a nápolyi Marigliano birtokába jutott, valószínűnek tarthatjuk, hogy Vilmos 1224 körűi Montferratói Demeterrel együtt II. Frigyes császárhoz és nápolyi királyhoz fordult, vagy hogy Frigyes, kinek az 1227-ben Olaszországban elhunyt Demeter a Thessalonichihoz tartott jogait hagyományozta, Demeter halála után Vilmosnak némely nápolyi birtokot adott, Azon okirat kelte, melynek erejével ez történt, sajnos, ismeretlen. Buchonnak állítólag 1281 jun. 12-én kelt okiratából tudjuk, hogy Vilmostól, mert nápolyi birtokait elhagyta, ezeket elvették. Most azonban nemcsak az bizonyos, hogy Vilmos Nápolyból nem Flandriába de Magyarországba ment, hanem az is, hogy Buchon az illető okirat kiállítása évét rosszúl olvasta. Mi azt hiszszük, hogy Vilmos az ő nápolyi birtokát akkor hagyta el. mikor talán anyjának halála után ennek magyarországi jószágait átvette. Tudjuk, hogy II. András Margitot a Szerémség innenső és túlsó részeinek kormányzásával bízta meg, és biztosra veszszük, hogy ezen intézkedésre őt ugyanazon ok vezette, mely Montferratói Bonifáczot, midőn Drinápoly ostromlásakor Margitot és ennek két fiát bemutatta. A Szerémség túlsó részét tudvalevőleg sok görög ember lakta, s így nagyon is természetesnek találjuk, hogy András e göröglakta vidék kormányzását nővérére, a volt görög császárnéra bízta, ki e vidéket már hozományul kapta; valamint természetes az is, hogy Margit halála után e vidéket, mely most már Macsó nevet viselt, Margit fiára Vilmosra bízta, kit a Margit-legenda világosan és határozottan macsói herczeg-nek nevez. Hogy melyik évben történt ez, nem tudjuk; de azon eddigi véleményünk, hogy Béla veje, az orosz liasztiszló volt az első, kit 1254-ben mint Macsó urát ismerünk, nem helyes. Az első macsói herczeg St. Omeri Vilmos, ki sem Olaszországból, sem Flandriából nem jött Béla segítségére, hanem mint ennek alattvalója és országnagyja, mint Macsó herczege, részt vett a tatárok elleni harczokban, 1242 ápr. 20-ika táján Dalmá-SZÁZADOK. 1903. VII. FÜZET. 42