Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Kwartalnik historyczny - 581

582 TÁRCZA. nek analógiája a cseh krónikákkal s a Przemyslidák mondájával. Magában az a körülmény, hogy a későbbi Piastok elfogadták a nevükhöz fűződő mondákat, még nem igazolja sem a leszármazás hitelességét, sem a lengyelek történetének mesékbe vesző részleteit. — Ketrzynski Stanislaw rövidebb czikkelyben Ulászló Hermann herczegnek Stetin elleni 1091 évi állítólagos hadjáratával foglalkozik. A pomerániai hadjárat tény ugyan, de a Stetin név csak hibás szövegolvasásból állott elő. — Finkel Ludwik érdekes tanulmányban ismerteti Pergen Antal grófnak, Lengyelország első kormányzójának Emlékiratát az ország állapotáról közvetlenül a felosztás után. Pergent Kaunitz előterjesztésére József császár küldte ki Lengyelországba teljhatalmú kormányzóúl és személyesen látta el utasításokkal a szerkesztendő emlékirat tartalmára nézve. Pergen szakemberek közreműködésével egy év alatt készítette el munkáját, melynek egy példányát a császárnak, másolatát pedig Kaunitznak küldte meg. A 244 irott oldalra terjedő emlékirat főbb szakaszai a következők : 1. Altalános helyzet ; 2. Nemesség; 3. Vallásügy és papság; 4. Ipar és kereskedelem; 5. Jobbágyság ; 6. Zsidóság. Megjegyzendő, hogy a kormányzó természettudományi szempontból is tanulmányoztatta az országot és egyebek közt nagy ásványgyüjteményt szedetett össze. Ezt az osztályozással megbízott Caspari jezsuita két kocsin Kassára vitette. Kereskedelmi kivitel Magyarország felé alig volt, csak kevés vászon-neműre szorítkozott. Érdekes függeléket nyújtanak az emlékirathoz Pergen gróf levelei, melyeket kormányzósága ideje alatt Kaunitz herczeghez intézett.1) — Semkowicz Wladyslaw heraldikai tanulmányt közöl a Druzyna és Sreniaiva családok közös eredetéről és czímeréről. A törzs-nemzetség a XII-ik század óta szerepel s belőle mintegy húsz különböző nevű család vált ki. -— A vegyesek rovatában egyebek közt Magister Gileivski krakói egyetemi tanárnak 1572 — 1606-ig terjedő érdekes feljegyzéseit találjuk. A 3. füzetben Perlbach Maksymilian szent Adalbert püspök eddig megjelent életrajzait bírálja, s a régibb codexek szövegbővüléseit és eltéréseit vizsgálva, megállapítja a legelső forrás szerzőjét és helyét. — Pazdro Zbignieiv az 1672 '73-ik évi confoederatio keletkezését és működését ismerteti. A confoederatio szervezkedésére a fenyegető török háború adott okot és alkalmat, mert a gyönge Wisnowieski Mihály királynak sem erkölcsi, sem ') A szerző Pergen emlékiratát eddig ismeretlen műnek tartja, melyből tudomása szerint csak két példány készült. A M. Nemzeti Muzeum kézirattárában három példányban van meg : egy latin és két német szövegű egykorú másolatban, illetőleg fordításban. (4° germ. 162. és fol. germ. 308.)