Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Kwartalnik historyczny - 581

TÁRCZA. öfi583 anyagi ereje nem volt, hogy megbirkózzék az elégületlen nemességgel, még kevésbbé, hogy országa érdekében háborút viseljen. A confoederatio a király nevében, de megkérdezése nélkül hozta meg határozatait, s jóllehet a bekövetkezett interregnum alatt feloszlott, közvetve előmozdította Sobieski Jánosnak trónra jutását. — Semkoivicz Wladyslaiv egy 1478-ban lefolyt, régi lengyel szokásjogon alapuló czímertisztttást ír le. Mikor Kázmér király a két Chlopcziezski testvért pénzhamisítással vádolta s ártatlanságuk kiderült, nyilvánosan új ünnepélyes esküt tettek, utánok pedig két-két nemes tanú czímeres paizsokkal járulva a pap elé, ugyancsak esküt tett a két vádlott mellett. Érdekes, hogy a tanuk czímereik jelkiáltásával léptek elő az eskütételre, melynek alapján a palatínus ünnepélyesen felmentette a vádlottakat s nekik erről bizonyságlevelet adott. — Procliaska Antoni két oklevelet közöl a lengyel czigányok szabadalmaira vonatkozólag. Az egyiket János Kázmér király adta ki Varsóban, 1652-ben lengyelül, Korolowicz Mátyásra bízván a czigánybíró tisztét; a másikat II. Ágost 1705-ben, nemes Bonaventura Jánost ruházva fel »munere praefecturae iudicatus cyngarorum.« A közlő kiemeli, hogy az ilyen bírákat magyar példa szerint királyoknak (!) nevezték. Néhány történetíró — folytatja tovább — azt akarta bebizonyítani, hogy Lengyelországban hamarább jelentkeztek a czigányok mint Magyarországon, ez azonban nem áll. Igaz, hogy a Czigány (Cygan) nevezet mint személynév már 1428-ban előfordúl, holott Magyarországon csak Zsigmond 1423 évi oklevele szól világosan a czigányokról, de ezzel szemben bizonyos az, hogy a czigányok 1416-ban jelentkeznek Csehországban s a következő évben egyszerre lépnek fel Lithvániában és Magyarországon. A lithván czigányoknak 1501 óta külön vajdáik voltak s falvakat építettek. Az utolsó lithván czigány király (vajda), Znamierowski, 1779-ben halt meg; utána még egy kis-királyt (krolik) kaptak Mirski személyében, de ennek halálával 1790-ben az intézmény végleg megszűnt. A 4. füzetben Winiarz Alojzy az 1900 évi május 7-én 67 éves korában Varsóban elhunyt Stoslau Laguna történetíró működését ismerteti, ki a mult század hetvenes éveiben Báthory Istvánról is két értekezést írt: Báthory Danzig alatt 1576 j77-ben és Báthory uralkodásának kezdete czímmel. — Szelagowski Adam egy nagyobb gazdaságtörténeti munkájának egyik fejezetét mutatja be Pénzügyi zavarok III. Zsigmond idejében czím alatt. A XVI-ik század rendezetlçn pénz- és hitelviszonyai Európa-szerte gazdasági válságot idéztek elő, mely rohamosan terjedt s a harminczéves háborúban érte el főfokát. Tudvalevő dolog, hogy ebben a korban sok olyan ezüst pénz forgott közkézen, mely 50—• 750/0

rezet tartalmazott. Természetes, hogy Lengyelország is csakhamar meg-