Századok – 1903

Tárcza - Folyóiratok - Egyetemes Philologiai Közlöny 577

TÁITCZA. 577 mikor és miféle ügyekben érintkezett Széchenyi az ő megyéjével ; feltünteti ottani működését és szereplését, kiegészítésül azokhoz az adatokhoz, miket erre vonatkozólag néhai Zichy Antal gyűjtött volt össze s tett közzé. — Mahler Ede u. a. számban a magyarországi muzeumok és magángyűjtemények egyiptomi régiségeit ismerteti. — A novemberi (311) számban van Wertheimer Ede értekezése a reichstadti herczeg politikai állásáról, melynek rövid kivonatát már közöltük olvasóinkkal.1) —• A deczemberi (312) szám Oroszország a perzsa tengeröbölben czímmel Vámbéry Ármin tollából hoz czikket Oroszországnak térfoglalásáról Perzsiában, s ennek nagy fontosságáról az európai államokkal, különösen Angliával szemben. — TJ. a. szám közli Mahler Ede ismeretterjesztő előadását, melyet az ó-kori Egyiptomról a mult évi október-hó folyamán a M. Nemzeti Muzeumban tartott. — Kiemeljük még ez utolsó szám tartalmából König György dolgozatát, melynek czíme: Szirmay Antal, 1747—1812. A szerző főleg Kazinczy Ferencznek a Szirmay-ház történetéről írt kiadatlan s jóformán ismeretlen műve alapján, mely a M. Tud. Akadémia kéziratgyüjteményében Magy. tört. 14. jelzet alatt őriztetik, Szirmay Antal életét rajzolja, kinek munkáit is gondosan átnézte s ezekről is beszámol dolgozatában, de történeti műveit értékükön felül becsüli s Szirmay politikai jellemét és magatartását is igen szépíti. — Az Értesítő rovatban egy-két történeti munkáról is találunk ismertetést, mint pl. Albert Lefaivre : Les magyars pendant la domination ottomane en Hongrie ;2) Gabriel de Mun : Deux ambassadeurs à Constantinople (Glover Tamás angol, és Jean de Gontant-Biron baron de Salignac franczia követek tudósításai, 1604—1610); E. Horn : Sainte Elisabeth de Hongrie (Pauler Gyulától) stb. — EGYETEMES PHILOLOGIAI KÖZLÖNY. Szerkeszti Katona Lajos. XXVI. évf. 6 —10. fűz. 1902. junius—deczember. — Gyomlay és Vári vitájának, melyről utolsó szemlénkben megemlékeztünk.3

) még folytatása van. A Leo-féle taktika XVIII. fejezetének Vári Rezsőféle szövegéhez cz. alatt (6 — 7. füz.) Gyomlay Gyula kritikai megjegyzéseket tesz közzé a Magyar Honfoglalás Kutfői-ben megjelent szövegre vonatkozólag s kimutatja, hogy Migne 1863-iki kiadása még mindig jobb, megbízhatóbb a Váriénál. — A Mátyás király nevéhez fűződő számos adoma és népmese közül különösen kettő ismeretes : a czinkotai kántorról és a tétényi bíró leányáról szóló adomák. Binder Jenő, miután a czinkotai kántor adomáját a Mátyás király Emlékkönyv-heti már fejtegette, itt (6 — 7. füz.) az 1) Századok, 1902. 874. 1. a) V. ö. Századok, 1902. 670. 1. s) Századok, 1902. 879. 1.