Századok – 1903

Értekezések - MARGALITS EDE: Karnarutič éneke és a magyar Zrínyiász 537

KARNARUTIÓ ÉNEKE ÉS A MAGYAR ZRÍNYIÁSZ. Minden, a mi a magyar Zrínyiászra vonatkozik, érdekel bennünket. Széchy Károly, Zrínyi Miklós ötkötetes életrajzának szerzője, régebben azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy Karnaruticnak a szigeti veszedelemről írt és 1584-ben megjelent horvát költeményét fordítsam magyarra, hogy megitélhető legyen, volt-e ennek valami hatása a magyar Zrínyiászra ? Ezt a munkát immár feleslegessé tette Srepel Milivoj horvát tudósnak a zágrábi Akadémiában nemrég felolvasott s azóta sajtó útján is közzétett terjedelmes tanulmánya : A szigetvári hős a horvát költészet történetében.1) A tanulmány azon részének, mely Kamarutic költeményéről szól, kivonatos tartalma a következő : A törökök ellen vívott harczok ünnepelt hőse a délszláv népköltészetben Kraljevics Marko, a műköltészetben pedig Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. Öt éneklik a horvát műköltők Kamara tictól kezdve Mazuranicig ; még Jellacié bán is (14 éves korában) egy német versben dicsőítette, melyet Demeter Dimitria fordított utóbb horvátra. Népdal a szigeti hősről csak egy maradt fen, melyet Kukuljevic közölt ily czímmel : Zrínyi Miklós bán Sziget várában (Ban Miklós Zrinjski u Sigetu gradu).2) E népdal szerint Belgrád várából egy sólyom repül Konstantinápolyba a szultán udvarába és megkérdezi Szolimántói, miért mondott le a határőrvidékről, melyet Zrínyi bán szabadon pusztít ? Szolimán erre Belgrádba indúl, és onnan rengeteg sereggel Szigetvár alá vonulva, megizeni Zrínyi Miklósnak, hogy ha átadja neki a várat, vitézeivel szabadon elvonulhat, s azonfelül a határőrvidék felett oly hatalmas úrrá fogja őt tenni, mint a minővé tette volt a fiatal erdélyi bánt (vajdát), Zapolyai Jánost. Zrínyi azt feleli, hogy ily nagy gyalázatra képtelen ; a királynak hűséget esküdött mindhalálig, két fia kezesül van a királynál, ki őket elvesztené. A szultán erre megostromolja a várat és felgyújtja. Zrínyi és vitézei megesküsznek, hogy nem fognak gyáván meghalni ; kirohannak a ') Rad jugoslavenske Akademije, 1902. 148. kőt. 81 —173. 11. ") Niz bisera jugoslavjanskoga. Zágráb, 1863.