Századok – 1903

Értekezések - MARGALITS EDE: Karnarutič éneke és a magyar Zrínyiász 537

538 MARO ALÍTS EDE. várból, egy-egy vitéz tizenkét törökkel is viaskodik, míg végre Zrínyit jobb karján golyó találja s karja kardostul a fekete földre hull. Ez a népdalnak egyszerű szerkezete. A műköltők közül az első, ki a szigetvári hőssel foglalkozik, a zárai Karnarutic Bernardin, kinek Szigetvár bevétele (Yazetje Sigeta grada) czímű költeménye négy énekben először 1584-ben Yelenczében jelent meg; másodszor Fodróczy Péter 1661 körűi, harmadszor Gaj Vladimir 1866-ban adta ki. Karnarutic személyéről nagyon keveset tudunk. Barakovic mellékesen említi nevét ; egy J. B. S. nevű pap Zára tisztes várához (Gestitomu Zadru gradu) czímű egykorú költeményében ezt mondja róla: »Zára, Karnarutic híre mint ragyogó gyertya örök időkön át dicső fényt fog rád árasztani.« Tartalija Péter spalatói író a Vazetje első, velenczei kiadásához Karnaruticot dicsőítő verset csatolt, de ez csak általánosságban mozgó dicsőítés és nem szolgáltat bővebb adatokat életéhez. Karnarutic Pirani i Tizba czímű költeményt is írt (Yelencze, 1586) s a végén ezt mondja magáról: »Megénekelte Bernardin Charnarutich, Donato fia, valaha hadfi, most igazságot hirdető.« Tehát ifjú korában hadakozott, utóbb bírói tisztet tölthetett be. E költeménye végén is van egy reá vonatkozó dicsérő vers, mely zárai patríciusnak mondja, ki a Szigetvár elestéről irt költeményével arany koronát tett fejére, melyre a horvátok nagyon büszkék lesznek. Mindössze ennyi, a mit róla tudunk. Karnarutic Szigetvár bevételét a Dalmácziában dívó csakavi tájszólásban irta ; művét előszavában a szigeti hős fiának, Györgynek ajánlotta, azt mondván, hogy e költeményével nem volt szándéka a szigeti hós dicsőségét növelni, mert azzal úgyis tele van az egész világ, csak kötelességet akart teljesíteni és a tisztelet adóját leróni iránta, a mint ezt a költők mindenütt és mindenkor megtették a híres férfiakkal. Fodróczy az 1661-iki második kiadásban a Vazetje Sigeta grada nyelvét kajkavi horvát tájszólásra írta át, megtoldva a kiadást Forgáchnak a szigeti harczról szóló leírásával. Karnarutic költeményének szerkezete a lehető legegyszerűbb. Az első énekben elmondja, hogy megénekli a horvát urak és török vitézek harczát Szigetvárnál, és nyomban bemutatja az egymás ellen küzdő két főhőst. Zrínyiről azt mondja, hogy őt méltóan nem képes dicsőíteni, mert ilyen hős nincs az egész világon, melyet a nap bejár. A szultán meghallván, hogy Zrínyi pusztítja országát, nagy hadsereggel indúl Szigetvár ellen. A költő itt részletesen leírja a szultán lovát, magát a szultánt, seregének egyes csapatait és a török fővezéreket. A szultán jun. 15-én érkezik seregével Sarajevóba. A második énekben a szultán megszámláltatja seregét : vezéreivel haditanácsot tart : elhatározzák, hogy Szigetvár ellen