Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Kwartalnik historyczny - 482

482 TÁRCZA. melyek között első helyre kétségtelenül a lengyeli lelet helyezendő. Van a muzeumnak csinos könyvtára (mert van gr. Apponyi Sándora !), és — a mi megszívlelendő lenne más muzeumoknál is — a néprajzi és iparművészeti tárgyak beszerzésére szintén nagy gondot fordítanak. A dolgozat szerzője különben újabban részletesebb kalauzt is irt a muzeumról, de az Értesítőben közölt leírás nem kevésbbé megérdemli teljes figyelmünket. LUKINICH IMRE. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1899—1901. — KWARTALNIK HISTORYCZNY. Organ Towarzystwa History cznego. Red. Aleksander Semkowicz. Lemberg, 1899. XIII. évf. 1 — 4. füzet. A lengyel Történelmi Társulat negyedéves közlönye, jeles munkatársainak érdeméből ma számottevő organuma a lengyel irodalomnak, s mind eredeti közleményeiért, mind gondos recensióiért figyelmünkre méltó. A jeles folyóirat fontosabb és bennünket is érdeklő czikkeit 1899-re visszamenőleg ismertetjük. Az 1899-iki évfolyam 1. füzetében Prochaska Antoni hosszabb tanulmányban foglalkozik Ostrorog báró XV. századi politikus rejtélyes munkájával, mely röviden 0 naprawie Rzeczypospolitej czimen ismeretes. E munka a legújabb korig csak mint kézirat szerepelt, de számos másolata forgott közkézen Monumentum pro comitiis generalibus regni sub rege Casimiro pro reipublicae ordinatione congestum czím alatt. Hitelességét, eredeti voltát sokan kétségbe vonták. Prochaska most kimutatja, hogy Ostrorog tényleg szerepelt történeti személy s a mű javarészt eredeti alkotás. Ostrorog báró, 1464 táján mjendsyrseczkai, 1474-ben poseni várnagy, olasz egyetemek növendéke, művét 1455 táján írta s azt egy országgyűlésen be is mutatta. Kétszer járt Kómában mint a II. Pius és II. Pál pápákhoz küldött lengyel követség tagja. Érintkezett Hunyadi Mátyással is, ki valami eddig felderítetlen oknál fogva — talán a cseh politikába való beavatkozása miatt — 1476-ban elzáratta s több helyen tartotta fogságban, míg végre a pápa közbenjárására, körülbelül másfél évi rabság után szabadon bocsátotta. Erről az episodról azonban nagyon szűkes adatok szólnak. A mi művét illeti, ebben főleg a cseh reformáczió elveit vallja s a német befolyás káros hatását fejtegeti. Eredeti a politikai reformok felvetésében. A papság vagyonát közczélokra és a szegények számára foglalja le, de nem érinti a nemesség érdekeit, sőt annak hatalmát a polgárság rovására is terjeszteni óhajtja. A német elem terjeszkedését veszedelemnek tartja s ellensúlyozására a királyi hatalmat akarja bővíteni. Partikuláris jogszokáson