Századok – 1903

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Jeromos 38

MÁRKI SÁNDOR. SZENT JEROMOS. 39 igazán beszélni, hiszen az isten félelme megakadályozza ;iz emberektől való félelmet, — hanem azért hallgatott, mert a birodalom területén, saját szülőföldjén is barbárok járnakkelnek, s így minden bizonytalan. Történeti munkáiban és útleírásaiban melyek közül bennünket a szentföldiek érdekelhetnek különösebben másfélezer esztendeje már, olyan elveket hirdetett, a miket historikusaink máig sem tekinthetnek elavultaknak. Arra tehát, hogy Pannónia nagy fiával foglalkozzunk, nem kell különösebb alkalmat keresnünk, a milyen volna bizonyára, hogy a Szent Jeromosról nevezett római intézet ügye épen mostanában tartotta lekötve a közvélemény, a sajtó, sőt a diplomáczia ügyelmét is. Mindig alkalomszerű beszélni olyan földinkről, ki a történetírás szabadságát és függetlenségét másfélezer esztendő előtt hirdette, és a ki ezen föld szülöttei közül először mutatta meg, hogy a világkrónikák rideg adatai közé a hazaszeretet tüze hoz igazi melegséget. Olyan igazság, a melyet a történettanításra nézve a most életbelépett tanterv az összes magyar középiskolákban dogma gyanánt hirdet. A palaestinai remeteségében is minduntalan hazájára gondoló Szent Jeromos példája szerint a történettudós, vagy a történettanító, sohase járjon oly magasan a felhők között, hogy hazáját csak parányi pontnak lássa. S ne mondjuk azt sem, hogy hazánkban a világtörténetírásnak múltja nincs. Ha Székely István világkrónikáját nem veszszük is, történetíróinknak gondolniok kellene reá, hogy megemlékezzenek a régi jó Gvadányiról, kitől 1803-ban már halála után — jelent meg magyar nyelven az első nagyszabású világtörténelem ötödik kötete; az utolsó, melyet hagyatékában találtak. A hazai világtörténetírás históriáját pedig egyenesen Szent Jeromos életének és irodalmi munkásságának vázolásával kezdhetjük. * Szent Jeromos (Hieronymus) Stridóban 341 -ben született. Stridót némely tudósok Istriában, Liburniában vagy Itáliában keresték. Dankó József1) 1874-ben, Csánki Dezső2

) pedig ') Az TJj Magyar Sión 1874-ben (836. 1.) ismertetvén Dankó müvét, megjegyzi, hogy »a szerző számos külföldi magasztaló, vagy a tárgy könvvészetét gyarapító iratot kapott, de mindezek közt legnagyobb örömmel töltötte el egy fiatal bibliographus levele. Ugyanis Márki Sándor figyelmeztette Doglioni ily ozímű munkájára : L' Ungheria spiegata (Velencze, 1595), hol szintén a Muraközbe tétetik Strido, nemcsak a szövegben, hanem a mellékelt térképen is.« ') Csánki: Magyarorsz. tört. földr. III. 16—17. 1. Sz. Jeromos említése nélkül Strigo, Strago, Sztridó, Osztrogo stb. vagy Szturgó