Századok – 1903

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Jeromos 38

40 MÁRKI SÁNDOR. magyar oklevelek alapján 1897-ben bebizonyították, hogy ez a város, mely Jeromos saját nyilatkozata szerint hajdan Dalmáczia és Pannónia határán volt s melyet a góthok feldúltak, a Mnraközben feküdt. Strido azelőtt püspöki székhely vala s püspöke (ex provincia Pannónia Dominus Stridonensis) kevéssel Hieronymus születése előtt a nicaeai zsinaton is (325) resztvett. A romok felett 1334-ben szent Magdolna temploma emelkedett, 1448-ban pedig Cilley Frigyes horvát bán egy másik templomot építtetett ott, melynek bejáratánál lerombolásáig (1738) ez a felirat állott: Hic natu s est S. Hieronymus Ecclesiae Doctor. Miklós pápa 1447 nov. 10-én teljes búcsút engedett ezen egyház részére, mely úgymond ott áll. hol a szentnek atyai háza feküdt, melyben táplálták és nevelték. Megengedte, hogy öt éven át Szent Jeromos nevenapján évenkint ajándékokat gyűjtsenek a templom látogatóitól. Ilyen adományban részesítette a templomot Zrínyi Péter horvát bán is. A pálosok az 1738-ban lerombolt réginek helyén 1744-ben építették föl a máig is meglevő templomot. A helyi hagyomány tehát, mely a tudósok vitatkozásaival különben keveset törődik, közel tizenhat századon keresztül sohasem feledkezett meg róla, hogy Szent Jeromos ott, Csáktornya közelében született. Születésének esztendejét a tudósok 321—347 közt keresik. Dankó pl. 331-re teszi, első sorban arra támaszkodva, hogy az aquitaniai szent Prosperus, ki a régiek közül egyedül említ évszámot,1) Bassus és Ablabius consulsága idejéről, vagyis 331-ről említi, hogy »Hieronymos uascitur.« De nem valószínű, hogy így gyermeknek nevezhette volna magát Julianus császár halálakor (363. jun. 27.), midőn már 32 esztendős lett volna, holott a gyermekkort ő két évtizedre terjedőnek mondja. Ezért és sok egyéb oknál fogva, különösen későbbi irodalmi működése nagy fáradsággal megállapított chronologiai adatainak egybevetéséből valószínűbbnek látszik művei tudós kiadójának és életrajza megírójának, Vallarsinak adata : a 346-ik év.2) Eusebius Sophronius Hieronymus atyja, Eusebius, latin és római katholikus volt; a dalmátok tehát már e miatt is hiában keresik benne földijöket. Szent Jeromos gyakran emlegette Dalmácziát a nélkül, hogy csak egyetlen egyszer is hazájának nevezte volna. A dalmátok kivált a renaissance korában kezd-Zala-megyei várra vonatkozólag 1271 —14(17 közt 20 magyar oklevelet sorol fel. ') Migne : Patrologia (1861), 576. hasáb. s) Saricti Hieronymi opera omnia. (Migne: l'atrologia, I. 9—12. hasáb.) Ezt fogadja el legújabban Schöne is (id. m.), ki szerint 346-ban vagy 347-ben született.