Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - Récsey Viktor felolvasása Antonius Gazius humanistáról 380

380 TÁRCZA. világos és e mellett művészi szépségű, mert Taine szerette a forma szépségét, szerette a tisztafényű világosságot. Innen van hatásának elevensége, mely ma is a tanítványok seregét gyűjti neve körűi. Francziaország legjobb írói őt vallják mesteröknek. de másokra is ébresztő volt hatása. Tőle tanultuk, hogy valamely írót igazán érteni akarunk, bele kell helyeznünk abba a talajba, melyből kinőtt, környezetébe, nemzetébe, korába, mert ezek formálták. Ezt a tanítást alkalmazta Alexander az emlékbeszédben Tainere is. Érdekes rajzát adta életének és szelleme fejlődésének, főleg Taine mostanában közzétett ifjúkori leveleiből, melyek egész belső világának alakulására meglepő fényt derítenek. Végig tekintve negyvenéves írói pályáján, jellemezte műveit, vizsgálta bennök az irodalomtörténészt, a kritikust, az aesthetikust. és méltatta különösen a psyehologust. Csak sajnálnunk lehet, hogy ebből a méltatásból a történetíró Tainenek alig jutott. Az első osztály márczius 2-án tartott ülése alkalmával Jánosi Béla levelező tag székfoglalóúl az aesthetikai hatás tényezőiről szóló dolgozatát olvasta fel. A dolgozat kiegészítő részét teszi a szerző háromkötetes munkájának, mely »Az aesthetika története« czímmel az Akadémia könyvkiadó vállalatában (1899 — 1901) jelent meg. — Utána Récsey Viktor mint vendég Antonius Gazius Magyarországon élt olasz humanista életét és munkáit ismertette. Gazius (szül. 1460 táján) a páduai egyetemen ismerkedett meg Thurzó Zsigmonddal s valószínűen az ő társaságában került hazánkba még Mátyás király életében. Innen Lengyelországba ment, hol mint jeles orvos működött. Utóbb visszatérve, Thurzó Zsigmond váradi püspök udvarában tartózkodott, s tagja volt a dunai tudós társaságnak. Humanista ízű orvostudományi munkákat írt ; így pl. Bakócz Tamás esztergomi érsek számára az öreg kor föntartásáról és meghosszabbításáról, Thurzó Zsigmond számára pedig a viruló férfikor föntartásáról szóló munkáját írta. Ez azonban nem sokat használt, mert Thurzó fiatalon halt el. (1512.) Gazius ekkor visszaköltözött Páduába s ott élt haláláig. Thurzó Zsigmond számára írt könyvét Szepesvárallyán a szepesi káptalan könyvtárának maradványai közt fedezte fel az értekező. A második osztály márczius 9-iki ülésén Hegedűs Sándor r. tag előadása után, ki az aranyvaluta terjedéséről írt hosszabb tanulmányát mutatta be, Pékár Károly vendég az ok-kapcsolat eredetéről értekezett, magyar őstörténeti példákkal illusztrálva fejtegetéseit. így pl. minthogy az ember a tudás első fokán oknak csak személyt tudott elképzelni s a természeti tüneményeket a természet fölött álló lényekkel, szellemekkel hozta kapcsolatba : az értekező a magyar ok szót a magyar ősvallás Urkon (Ukkon) szellemével köti össze ; a miben annyi igaza van. hogy urkon