Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - † Tóth Lőrincz 381

TÁ RCZÀ. 381 (urkund, urkunde) csakugyan = ok-levél (bizonyság, tanúság, tudomány : ukkon-pohár = tudomány-pohár), de a magyar ősvallás Urkon vagy TJkkon nevű istenségéről ma már semmit sem tudunk. Márczius 23-án ismét az első osztály tartott ülést, melyen Szinnyei József r. tag az u. n. Karacsay-codex megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését terjesztette elő. A bizottság, melynek tagjai Szilády Áron elnöklete alatt Szinnyei József, Fejérpataky László, Katona Lajos és Sebestyén Gryula voltak, a különkülön szakvélemények meghallgatása s a codex beható megvizsgálása után egyhangúlag kimondotta, hogy mind bibliographiai. mind palaeographiai, mind pedig nyelvi és történeti okoknál fogva kétségtelennek tartja, hogy a Karacsay-codex. valamint a vele rokon rovás-írásos feljegyzések mind a mult század második feléből származó hamisítványok. Az osztály a jelentést tudomásúl vette és elhatározta, hogy azt a kiküldött bizottsági tagok szakvéleményeivel együtt az Akadémiai Értesítőben egész terjedelmében közzé teszi. — Az ülés egyéb tárgyai közül megemlítjük ínég Hegedűs István levelező tagnak » Kg y angol humanista Janus Pannoniushoz« cz. rövid felolvasását, melyben azt igyekezett bebizonyítani, hogy Phreas angol humanistának egy new-yorki folyóiratban közölt levele Janus Pannoniushoz szól. A czímzett : Johannes Hungarus. A levélíró Ferrarába, a tudományok virágzó városába hívja s azzal biztatja, hogy bizonyos Sechel (Székely) akár egész esztendeig ellátja költséggel. A levél azért érdekes, mert az említett Székely ezideig ismeretlen a magyar humanisták sorában. A felolvasó kimutatta, hogy Phreas barátja csak Janus Pannonius lehet ; egyúttal teljesen megbízható adatok alapján azt is megállapította, hogy az ismeretlen Székely nem más. mint Székely Tamás vránai perjel, János tótországi bán öcscse, Hunyadi János rokona, kihez Mátyás király 1458-ban levelet intézett. Figyelemre méltó az is, hogy Janus Pannonius, kinek ez —• mint egyik epigrammájából tudjuk — csak írói neve volt. az angol humanista levelében Hungarus melléknévvel jelenik meg ; ebből látható, hogy a híres költőt magyarnak ismerték s ő is annak vallotta magát. '{ TÓTH LŐRINCZ halálát gyászolja a nemzet. S méltán mondhatjuk, hogy a nemzet, mert hetven esztendő óta alig van a magyar közéletnek olyan ága, melyben Tóth Lőrincz tehetségeinek, munkaszeretetének és munkabírásának része ne lett volna, valamikor a szükség kivánta vagy a kötelesség parancsolta. Attól kezdve, hogy a tizennyolcz éves ifjú Imre János egyetemi tanár halálára írt ódáját elzengette, a költészet, a szépirodalom virágos mezőin, a tudomány komoly csarnokaiban, a törvényhozás házában, az igazságszolgál-