Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - II. bef. közl. 308

PÓR A. MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS A XIV-IK SZÁZADBAN. 309 dések és rokonság mind szorosabb kötelékével fűzte magához Sziléziát, a lengvel összetartozás érzete annál inkább meglazult.1

) Mégis, ha az I. Károly és Bitum-Tescheni Mária közt létrejött házasságot s az ennek nyomában támadt személyi és politikai változásokat mérlegeljük, azon következtetésre jutunk, hogy az kezdettől fogva inkább lengyel, mint cseh érintkezés. A korírók és utánok a történetírók mind megegyeznek abban, hogy I. Károly király, házasságát Máriával, a bitumi és tescheni herczegnővel, 1306-ban kötötte ; hozzá tehetjük : ez év első felében, minthogy fölmutathatunk tőle egy 1306 junius 23-án kelt levelet, melyben Kázmér fiának Péternek, ki mái-Erzsébetnél, IV. László király boldogult feleségénél végzett hasznos szolgálatokat, újabban pedig Esztergom vára ostrománál súlyos sebet kapott, három Somogy-megyei falut egészben adományoz, s ezen adományos levelét hiteles pecsét hiányában gyűrűs pecsétjével erősíti meg.2) A miből nem ok nélkül azt következtetjük, hogy még nem régóta volt magyar királyné. Arra a kérdésre : mily körülmények működtek közre, hogy Magyarország királya, született Anjou királyi herczeg, egy harmadrendű hűbéres fejedelem leányát vegye .feleségül ? biztos választ nem adhatunk. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy Károly király helyzete épen abban az időben, 1306-ban. csaknem mindenektől elhagyatott s igen bizonytalan volt, és még ezen összeköttetés is a szomszéd bi tum-tescheni herczeg »gyönyörű« leányával, előnyösnek tűnhetett föl.3) Sok nyomát Mária közvetetlen befolyásának hazánk történetében nem találjuk, talán azért, mert magtalan volt.1

) A mi ') Caro : Gesch. Polens, II. 9. 8) Zichy-Okmt. I. 112. 3) Ez okoskodásunk Dlugosson alapszik, ki szerint I. Károly király a speciosa Máriát, Kázmér »lengyel« herczeg leányát pro sui status ampliori robore, helyzete megszilárdítása végett vette el. (Hist. Polon. III. 31. 83.) Ez utóbhi állítása némi bizonyítékát talán abban kereshetjük, hogy a friss királyné testvére Meskó, jános-rendi lovag és a johanniták magyarországi priorja volt (Grotefend : Stammtafeln, V. tábla) és mint ilyen -— meglehet — részt vett a rozgonyi csatában, és hogy (Ugodi) Csenek valószínűleg ekkor állott I. Károly király mellé. — Abból, hogy I. Károly király harmadik felesége, Lokietek Ulászló leánya Erzsébet, hathatósan pártolta Mária testvéreit és unokaöcscseit : Boleszlót. Meskót, az opoli és falkenbergi herczegeket, arra következtetni, hogy Lokietek Ulászlónak is jóakaró része lehetett e házasság szerzésében, kissé merésznek tartom. ») Okiratai közül a legérdekesebb, melyben ruthén eredetű udvari apródjának Tiszának (Thesa, Thysa, Tysa), hű szolgálatai fejében előbb Borosjenő tőszomszédságában egy ekényi (mintegy 150 hold) földet adott,