Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - II. bef. közl. 308

MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS A XIY-IK SZÁZADBAN. MÁSODIK KS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. KÁROLY KIRÁLY ELSŐ HÁZASSÁGA. I. Károly magyar király háromszor nősült. Első feleségül elvette Bitumi és Tescheni Kázmér sziléziai herczeg leányát, Máriát. Hamarjában úgy tetszik, mintha ezen házassági szövetség inkább a cseh, mint a lengyel érintkezések sorába tartoznék. Már a XII. század második felében történt ugyanis, hogy 1Y. Boleszló lengyel fejedelem II. Ulászló fiaival oly egyezségre lépett, hogy átengedi nekik Sziléziát, ha viszont ők lemondanak minden igénvökről a lengyel trónra. Ezzel voltaképen Szilézia elszakadt Lengyelországtól, sőt a németek bevándorlása és megtelepedése következtében részszerint el is németesedett. Minthogy pedig II. Ulászló fiai szaporodásával a testvérek az atyai birtokon meg-megosztozának, Szilézia mind több független herczegségre oszlott.1) Ezen apró sziléziai herczegek azután saját gyöngeség ük és tehetetlenségük érzetében mindinkább közeledtek Csehországhoz, főleg az időben, midőn II. Venczel Lengyelországnak is királya lett. Fölajánlották neki tartományaikat és hűbérűl kapták tőle vissza. Az első e tekintetben épen Kázmér, a bitumi herczeg volt, ki fiaival együtt hűséget esküdött a cseh királynak 1289 január 10-én. Példáját a többiek is követték, a miből az következett, hogy míg a cseh korona a szerző-A XIV. századi oklevelek és Droysen történeti atlasza szerint a általunk tárgyalt korban a következő sziléziai herczegségekre és területekre akadunk : Tesohen, Troppau (Opavia), Ratibor, Beuthen (Bitum), Siewiers (Severia), Strehlitz, Falkenberg, Münsterberg, Brieg (Brega), Oppeln (Opnlia, Opol), Tost, Kosel, Schweidnitz, Boroszló, Oels (Olsmia), Liegnitz, Steinau (Stinavia), Glogau, Sagan, Auschwitz (Ossvec), Crossen, Jaaer, Bautzen (Budisain), Jägerndorf stb.