Századok – 1903
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A veszprémi püspökség alapítólevele 297
304 SZENTPÉTERY IMRE. fordúl is német elfogadók okleveleiben, ez az olasz kanczellária befolyásának a következménye. így pl. II. Henrik idejében épen a már többször említett HC. jegyű dictator, előbb az itáliai kanczellária hivatalnoka, szintén előszeretettel használja ezt a formát.1) Hasonlóképen az itáliai kanczellária praxisára mutat a promulgatióban a »sancte dei ecclesie fideles« forma, mely a német kanczellária termékeiből hosszú időn keresztül teljesen hiányzik, ellenben az olasz kanczelláriának jellemző ismertető jele.2 ) A poena temporalis, bár eredetileg szintén az olasz oklevelek sajátsága,3) valamint a poena spirituális, nem igen enged ugyan ez irányban következtetést vonni, minthogy ez időben már egyaránt előfordul az olasz és német oklevelekben, de a corroboratio formulájában már nagyobb határozottsággal ismerhetjük fel az olasz typust.4) Látszólag bármily bizonytalan alapot nyújtanak is ezek a vonások a további következtetésekre, egészben véve mégis az olasz kanczellária praxisához hozzák közel a veszprémi oklevelet. Nagyon tanulságos ebből a szempontból oklevelünket a pécsi püspökség alapítólevelével egybevetni. Ez utóbbi tökéletesen a német kanczellária formáit hordozza, a melyek épen ezért az olasz typust utánzó veszprémi oklevél formáitól lényegesen eltérnek.5 ) Ha ezekhez most már az arengáról mondottakat hozzávesz-Az utóbbi Memlebennek szól ugyan, de Kómában kelt, épen az olasz kanczellária túltengése idején. ') DHU. 398. 403. a) Olv. Kehr id. m. 168. 1. 3) TJ. o. 173. 1. <•) Kehr id. m. 17 9. 1. 5) Nagyon fontos körülmény, hogy első királyunk oklevelei, nem számítva a ravennai és veszprémvölgyi okleveleket, melyek a német oklevelek typusaitól egészen elütnek, három különböző typust mutatnak. A pécsi oklevél teljességgel a német kanczellária praxisának, a veszprémi az olasznak felel meg, míg a pannonhalmi és az ezt követő pécsváradi, zalavári, bakonybéli oklevelek formáikban épen a III. Ottó uralkodásának végén dívott vegyes gyakorlatot követik. Véleményünk szerint e körülmény nemcsak az oklevelek dictatorainak, vagy — a' mi Szent István alatt valószínűleg azonos volt — Íróinak személyére nézve fontos, hanem első királyunk okleveleinek kritikai vizsgálatánál sem mellőzendő.
