Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - Széchy Károly értekezése Debreczeni Márton költői műveiről 272

272 tárcza. az emlékbeszéd érdemes íróját, akárki is a magyar jogtörténet ellenségének tartsa : azt el nem hihetjük. Az 1848 : XIX. t. czikkről. a Corpus Juris toldalékairól. Werbőczi görög fordításáról írt s más jeles dolgozatai eléggé bizonyítják, hogy Vécsey maga is e tudományág művelői közé tartozik. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA első osztályának január 5-iki ülésén Katona Lajos levelező tag Alexandriai szent Katalin legendájáról értekezett. E legendával középkori nyelvemlékeinkben három helyen találkozunk. Az Erdy- és a Debreczeni codex prózában tartotta fön, az Érsekújvári codex pedig egy négyezernél több sorból álló verses feldolgozásban, mely középkori költészetünknek legnevezetesebb emléke. Az értekező a legenda általános fejlődésének rövid vázolása mellett főleg azon részeit vizsgálta behatóau. melyek a magyar verses Katalin-legendával közelebbi viszonyben állanak. Mellőzve a görög és a még alig ismert keleti szerkezeteket, a latin nyelvűek közül azokat tette tüzetes összehasonlítás tárgyává, melyek a magyar codexek szövegeire valami hatással voltak. Tanulmányának a legendára vonatkozó több kérdés tisztázása mellett egyik fontos eredménye az, hogy kimutatta Szilády Áron ama hypothesisének tarthatatlanságát, mely a verses Katalin-legendát Temesvári Pelbárt nevével hozta kapcsolatba, és e hypothesissel szemben, mely huszonöt év óta számos irodalomtörténeti kézikönyvünk révén már szinte köztudattá vált. bebizonyította. hogy Pelbárt a verses műnek sem szerzője, sem közvetetlen forrása nem lehet. — A második felolvasó Peez Vilmos r. tag volt. a ki dr. Cserép Józsefnek » Határidó'számítás a rómaiaknál« cz. értekezését mutatta be s különösen a lustrum és trinundinum kifejezések magyarázatával foglalkozott. Január 12-én a második osztály tartott ülést, melynek alkalmával Reiner János levelező tag »Az egyházi házassági jog történelmi alapjai« cz. tanulmányát, egy készülőben lévő nagyobb munkájának bevezető részét olvasta fel székfoglalóul. Azt fejtegette, hogy egységes házassági jogról voltaképen csak a XII-ik századtól fogva lehet szó, mert korábban az egyház mindenütt tisztelte azon népek szokásait és szertartásait a házasságkötésnél, melyek a keresztyénséget elfogadták ; innen magyarázható, hogy a nyugati egyházban a házassági jog fejlődésére a germán népek házassági szokásai oly nagy befolyással voltak. Az első osztály február 3-iki ülésén Széehy Károly levelező tag, Zrínyi Miklós ötkötetes életrajzának szerzője foglalt széket Debreczeni Márton költői müveiről szóló dolgozatával, melyben