Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - Thúry József előadása a Behžet-ül-Lugat czímű csagataj-szótárról 273

TÁRCZA. 273 összehasonlító párhuzamot vont a Kiovi csata és Tasso Megszabadított Jeruzsálem-e között. A dolgozat különben arra az alkalomra készült, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság e tavaszon fogja Debreczeni Márton születésének százados évfordulóját — a mi egyébiránt már tavaly elmúlt — a költő műveinek kiadásával megünnepelni. — Széchy felolvasása után Thúry József mint vendég a Behzet-ül-Lugat czímű csagataj szótárt ismertette, mely a középázsiai török nyelv legmegbízhatóbb és leghitelesebb forrása. Egyetlen eddig ismert példánya Konstantinápolyban került véletlenül Thúry birtokába, kinek alapos tanulmánya most már a tudomány közkincsévé tette a becses nyelvforrást. A második osztály február 9-én tartott ülésének igen érdekes tárgya volt Hampel József r. tag szabad előadása a jász kürt (Lehel kürtje) dombormüveiröl. E domborműveket eddig még senki sem magyarázta elfogadható módon. Hampel megállapítá, hogy a kürtön látható kép byzanczi circus-t ábrázol, kurtaszoknyás akrobata ifjakkal, azután sas, kakas, oroszlán, kutya s más örves, tehát szelídített állatok figuráival ; mert tudni kell, hogy a byzanczi hippodromokban 510 óta csak szelídített vadak szerepelhettek. Yan egy felemelt, kiterjesztett kéz is a domborművek között, a mivel az artisták a gonosz szem ártó tekintete ellen védekeztek. A dekorativ részek segítségével meghatározta Hampel a kürt korát is. Véleménye szerint a IX-ik század végén. Byzanczban készült s a császári hippodromban jeladásra használták. — Ugyanazon ülésen vendégül Pauler Ákos mutatott be rövid kivonatban egy bölcsészeti értekezést, mely az ismeretelméleti kategóriák problémáját tárgyalja. — A M. Tro. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA újabb hároméves (1902 —1904) cyklusát inditá meg azzal a négy kötet kiadványnyal, melyet az 1902 évi illetmény fejébe nemrég küldött szét a vállalat pártoló tagjainak. — Az egyik kötetben Southey Róbert angol költő (1774—1843) híres munkája: Nelson életrajza jutott a magyar olvasó közönség kezébe Reményi Antal nagy gonddal és sok fáradsággal készült fordításában, melyhez a mű könnyebb megértése és használhatósága czéljából végűi bő magyarázó jegyzeteket is csatolt. A fordítónak nem csekély nehézségekkel kellett megküzdenie már csak a munkában előforduló számos tengerészeti műkifejezés miatt is. minthogy nekünk tengerészeti terminológiánk —- azt mondhatjuk — egyáltalában nincsen, sőt legtöbb esetben még a kifejezéseknek megfelelő tárgyi fogalmakkal sem bírunk. Épen ezért kétséges, vájjon Southey műve — annyi elragadó részletével is — lesz-e oly kedvelt olvasmány nálunk, mint hőse hazájában Angliában, hol e könyv talán egyetlen művelt család könyvtárából sem hiányzik. Mindazáltal helyeselnünk kell, hogy az Aka-