Századok – 1903

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői - (III.) Keleti kútfők. Ism. Thúry József 240

242 történeti irodalom. 242 egy »Kitáb-el-meszálik ti marifet-ül-meinálik« czímű könyv szerkesztetett. Azonban mielőtt az említett könyv befejeztetett volna, ö maga meghalt s a könyv ennek következtében csonkán maradt.« (41. sz. 284. 1.) Ez előadás szerint tehát Dsajháni csak értelmi szerzője volna a munkának, mely a 942 évvel befejezetlenül maradt. Nem tudom, min alapszik Mohammed Sevki előadása, de ha tényleg így áll a dolog, akkor aligha tartható fen továbbra is Chivolson-na,k az a véleménye, hogy Ibn Roszteh 913 előtt írta volna a maga munkáját. A nevezett orosz tudós különben is csak abból a körülményből következtette ezt, hogy Ibn Roszteh nem emlékezik meg az oroszok expeditiójáról a Káspitenger partvidékeire, mely a 913 évben történt. Nekem azonban az a meggyőződésem, hogy nem azt kell valamely következtetés alapjául venni, a mi nincs meg a régi író munkájában, hanem azt, a mi megvan benne ; nem az az irányadó, hogy mit nem mond, hanem az, hogy mit mond. Mert nem létező alapra igen bajos építeni. Különben is Ibn Roszteli egész határozottan mond olyan valamit, a mit 913 előtt semmiesetre sem írhatott volna, mint ezt ebben a részben ő nála hitelesebb forrásból jól tudjuk. Ugyanis azt olvassuk nála, hogy a bolgárok fejedelme Almus, mohammedán vallású s hogy »a legtöbb bolgár az iszlám vallást tartja, s lakhelyeiken mecsetjeik, iskoláik, müezzinjéik s papjaik vannak«, - vagyis a bolgárok országában immár az iszlám az uralkodó vallás. Ámde az e részben leghitelesebb tanutói, Ibn Fadlilan-tói tudjuk, hogy épen ez az Almus fejedelem volt az, a ki Muktedir khalifától olyan egyéneket kért, a kik népét a vallás dolgaiban oktassák, az iszlám törvényeivel megismertessék s számára mecseteket építsenek. E kérelme teljesítése végett járt nála 922-beu az a követség, melynek Ibn Fadlilan is tagja volt. A bolgár fejedelem és népének egy része ebben az évben már mohammedán volt ugyan, de azt is tudjuk, hogy csak néhány év óta; mert ez az áttérés már Muktedir khalifasága idejében történt (1. A m. honf. kútfői, 202. 1.), a mi Kr. u. 908-ban kezdődött (uralkodott 932-ig). Nagyon valószínű, hogy ennek az áttérésnek ideje inkább a 922 évhez esik közelebb, mintsem a 908-hoz, úgy hogy a 913-ik év előtt, az iszlám vallása a bolgároknál semmiesetre sem lehetett még olyan virágzó állapotban, a minőben Ibn Roszteh feltünteti, — a miből nézetem szerint az is következik, hogy Ibn Roszteh csak 922 után írhatta munkáját. Sőt ha igaza van M. Sevki-nek abban, a mit Dsajhániról és könyvéről mond, akkor Ihn Roszteh valószínűleg csak 942 után írt. Nem mon-